„Mangalica” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 109.98.200.119 (vita) szerkesztéséről Módis Ágnes Vadszederke szerkesztésére
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
==== A '''''mangalica''''' a [[Magyarország]]on őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike, világhírű [[sertés]]fajta.<ref>[http://www.katki.hu/KATKI/bal/szaktan/OGY04_32.html A 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat]</ref>====
[[File:Wollschweine IMGP8079.jpg|250px|bélyegkép|Mangalica koca és kismalaca]]
[[Fájl:Mangalica, Hungary.jpg|250px|bélyegkép|Mangalicák]]
[[Fájl:Mangalica szőke.jpg|250px|bélyegkép|Szőke mangalica]]
[[Fájl:Mangalica fecskehasú.jpg|250px|bélyegkép|Fecskehasú mangalica]]
[[Fájl:Mangalica vörös.jpg|250px|bélyegkép|Vörös mangalica]]
 
====== <u>Története</u> ======
A '''mangalica''' a [[Magyarország]]on őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike, világhírű [[sertés]]fajta.<ref>[http://www.katki.hu/KATKI/bal/szaktan/OGY04_32.html A 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat]</ref>
A törökök kiűzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül kevés sertés maradt, hiszen a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst. A sertéstenyésztés a [[Felső-Magyarország|Felföldre]] és az [[erdély]]i területekre szorult. Ennek ellenéreDe már [[1750]]-ből vannak adatok, mely szerint [[Sopron]] messze földön híres sertésvásárára az [[Alföld]]ről hajtottak fel állatokat. A [[18. század]] végén főleg a [[dunántúl]]i területek és [[Ausztria]] között volt jelentősebb sertéskereskedelem, amelynek fő fajtája a bakonyi sertés volt, mert ez a fajta jól bírta a hosszú utat. A kereslet egyre növekedett, s a kereskedők eljutottak [[Horvátország]]ba is. Az onnan származó sertések kedveltebbek voltak a bakonyi sertésnél, mert több zsírt adtak és húsuk is jobb ízű volt. [[Szerbia]] fejedelme, [[Milos Obrenovics]] a szerb, az ún. ''sumadia sertés''ekkel kezdett kereskedni, tenyészetet alapított, ahonnan a magyar birtokosok tenyészállatot is vásároltak.Ahogy a szerb kondákat áthajtották Magyarországon a soproni és [[győr]]i állatvásárba, az óriási állományból kis rész elkallódott, megvásárolták, olykor ellopták, és ezek az egyedek keveredtek az itt honos disznófajtákkal. A mangalica a korábban őshonos bakonyi és szalontai fajták, a birtokosok által beszerzett "mangalitza" és a vaddisznó keveredéséből jött létre. Elterjedését jelentősen elősegítette, hogy külterjesen tartható, igénytelen fajta, mely a vaddisznó sok tulajdonságát megőrizte. A lakosság körében egyre népszerűbb lett ez a zsírsertésfajta, amit akkor ''törökfajtának'', ''rátznak'', ''mangaritzának'' vagy ''mangalitzának'' is neveztek. 25 év alatt eljutott az ország minden részébe, s teljesen átalakította a sertésállományt.
 
[[1833]]-ban [[József nádor|József főherceg]] [[Kisjenő]]n tenyészetet alapított, ahova Milos herceg akkor már híres állományából vásároltak állatokat. Ezekezek a sertések fehér, göndör szűrű egyedek voltak, s Kisjenőn kereszteződtek az ott levő állománnyal. A többi magyarországi földbirtokos innen vásárolt tenyészállatokat, s így az ország területén több nagyhírű tenyészet is kialakult. Ilyen volt a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtokon létrejött tenyészet, amelyet 1865-ben alapítottak. Ezeknek a központoknak a segítségével létrejött egy viszonylag egységes populáció. A mangalica néhány nemzedék alatt annyira alkalmazkodott az alföldi viszonyokhoz, hogy igazi magyar fajtává vált. Amennyiben néhány példány elkerült innen, az idegen környezetben az utódokban jelentős eltérések alakultak ki. Az [[első világháború]] után az elcsatolt országrészeken volt a mangalicaállomány nagy része, de az országhatárokon belül egy egységesebb, homogénebb populáció maradt.
== Története ==
 
A mangalica jelentőségét jelzi, hogy Győrben és Kőbányán hizlalótelepeket hoztak létre. A kőbányai telep éves forgalma 1870 és 1894 között átlagosan 600&nbsp;000 sertés körül volt. Ám ekkor már a gazdasági környezet változásnak indult. Az erdőket, amelyek makkoltatásra alkalmasak voltak, kiirtották, a legelőket felszántották. Csökkent a zsírsertések iránti kereslet, viszont nőtt a hússertés iránti érdeklődés. Megjelentek a nyugati fajták, amelyek már nem külterjes, hanem belterjes gondozási módot kívántak. A legnagyobb csapás a fajtára az [[1895]]-ben kitört sertéspestis volt, amely 20 évig tartott, és 4,5 millió sertés pusztulását okozta. Az elhullott állatok 95%-a mangalica volt. Ezután többé nem tudta visszaszerezni piaci pozícióit, állományának mérete egyre csökkent. A [[második világháború]] újabb tragédiát jelentett, a mangalicák száma jelentősen csökkent.
A törökök kiűzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül kevés sertés maradt, hiszen a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst. A sertéstenyésztés a [[Felső-Magyarország|Felföldre]] és az [[erdély]]i területekre szorult. Ennek ellenére már [[1750]]-ből vannak adatok, mely szerint [[Sopron]] messze földön híres sertésvásárára az [[Alföld]]ről hajtottak fel állatokat. A [[18. század]] végén főleg a [[dunántúl]]i területek és [[Ausztria]] között volt jelentősebb sertéskereskedelem, amelynek fő fajtája a bakonyi sertés volt, mert ez a fajta jól bírta a hosszú utat. A kereslet egyre növekedett, s a kereskedők eljutottak [[Horvátország]]ba is. Az onnan származó sertések kedveltebbek voltak a bakonyi sertésnél, mert több zsírt adtak és húsuk is jobb ízű volt. [[Szerbia]] fejedelme, [[Milos Obrenovics]] a szerb, az ún. ''sumadia sertés''ekkel kezdett kereskedni, tenyészetet alapított, ahonnan a magyar birtokosok tenyészállatot is vásároltak.
 
A háború után létrehozták a Magyar Állattenyésztő Szervezetek Országos Szövetségét, 1945-től az 1950-es évek végéig a mangalicák száma nőtt, de nem érte el a háború előtti 30 ezres állományt. Az 50-es évek végétől a modern hússertésfajták kiszorítják a mangalicát, egyedszámuk rohamosan csökkent. 1973-ban a mangalica védetté nyilvánításáról döntöttek, 1974-től állami támogatás mellett folyik tenyésztése.<ref>Radnóczi László: [http://www.agr.unideb.hu/kiadvany/bodo/Radnoczi.pdf ''A mangalica fajta kialakulása és értékei''], Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest, é. n.</ref>
Ahogy a szerb kondákat áthajtották Magyarországon a soproni és [[győr]]i állatvásárba, az óriási állományból kis rész elkallódott, megvásárolták, olykor ellopták, és ezek az egyedek keveredtek az itt honos disznófajtákkal. A mangalica a korábban őshonos bakonyi és szalontai fajták, a birtokosok által beszerzett "mangalitza" és a vaddisznó keveredéséből jött létre. Elterjedését jelentősen elősegítette, hogy külterjesen tartható, igénytelen fajta, mely a vaddisznó sok tulajdonságát megőrizte. A lakosság körében egyre népszerűbb lett ez a zsírsertésfajta, amit akkor ''törökfajtának'', ''rátznak'', ''mangaritzának'' vagy ''mangalitzának'' is neveztek. 25 év alatt eljutott az ország minden részébe, s teljesen átalakította a sertésállományt. A bakonyi sertés az 1840-es évek közepére teljesen eltűnt. [[Pethe Ferenc]] [[1814]]-ben már mint közönséges fajtáról ír a mangalicáról.
 
Az 1990-es években újra megalakult a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, ami a gyakorlati tenyésztőmunkát végzi. A fajta fenntartásáért hatóságként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állattenyésztési Igazgatósága (az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet jogutódja<ref>[http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/allattenyesztes ''Szakterületek > Állattenyésztési Igazgatóság > Általános információk > Bemutatkozás''], a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal honlapja (2011. április 2.)</ref>) a felelős. Ma a mangalica már nem veszélyeztetett, s ebben szerepe van nemzetközi sikerének is: jó minőségű húsa az alapja a világhírű [[Spanyolország|spanyol]] [[serrano sonka|serrano sonkának]].<ref>[http://www.mangalica.com/rolunk Mangalica.com információs oldal]</ref>
[[1833]]-ban [[József nádor|József főherceg]] [[Kisjenő]]n tenyészetet alapított, ahova Milos herceg akkor már híres állományából vásároltak állatokat. Ezek a sertések fehér, göndör szűrű egyedek voltak, s Kisjenőn kereszteződtek az ott levő állománnyal. A többi magyarországi földbirtokos innen vásárolt tenyészállatokat, s így az ország területén több nagyhírű tenyészet is kialakult. Ilyen volt a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtokon létrejött tenyészet, amelyet 1865-ben alapítottak. Ezeknek a központoknak a segítségével létrejött egy viszonylag egységes populáció. A mangalica néhány nemzedék alatt annyira alkalmazkodott az alföldi viszonyokhoz, hogy igazi magyar fajtává vált. Amennyiben néhány példány elkerült innen, az idegen környezetben az utódokban jelentős eltérések alakultak ki. Az [[első világháború]] után az elcsatolt országrészeken volt a mangalicaállomány nagy része, de az országhatárokon belül egy egységesebb, homogénebb populáció maradt.
 
A mangalica jelentőségét jelzi, hogy Győrben és Kőbányán hizlalótelepeket hoztak létre. A kőbányai telep éves forgalma 1870 és 1894 között átlagosan 600&nbsp;000 sertés körül volt. Ám ekkor már a gazdasági környezet változásnak indult. Az erdőket, amelyek makkoltatásra alkalmasak voltak, kiirtották, a legelőket felszántották. Csökkent a zsírsertések iránti kereslet, viszont nőtt a hússertés iránti érdeklődés. Megjelentek a nyugati fajták, amelyek már nem külterjes, hanem belterjes gondozási módot kívántak. A legnagyobb csapás a fajtára az [[1895]]-ben kitört sertéspestis volt, amely 20 évig tartott, és 4,5 millió sertés pusztulását okozta. Az elhullott állatok 95%-a mangalica volt. Ezután többé nem tudta visszaszerezni piaci pozícióit, állományának mérete egyre csökkent.
 
Az [[1927]]-ben megalakult ''Mangalica Tenyésztők Országos Egyesülete'' célul tűzte ki a fajta fejlesztését. A törzskönyvezés irányelveit és szabályait Rácz Mihály, az állattenyésztéstan tanára dolgozta ki, és ez kisebb változtatásokkal a mai napig érvényben van. A [[második világháború]] újabb tragédiát jelentett, a mangalicák száma jelentősen csökkent.
 
A háború után létrehozták a Magyar Állattenyésztő Szervezetek Országos Szövetségét, 1945-től az 1950-es évek végéig a mangalicák száma nőtt, de nem érte el a háború előtti 30 ezres állományt. Az 50-es évek végétől a modern hússertésfajták kiszorítják a mangalicát, egyedszámuk rohamosan csökkent. 1973-ban a mangalica védetté nyilvánításáról döntöttek, 1974-től állami támogatás mellett folyik tenyésztése.<ref>Radnóczi László: [http://www.agr.unideb.hu/kiadvany/bodo/Radnoczi.pdf ''A mangalica fajta kialakulása és értékei''], Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest, é. n.</ref>
 
Az 1990-es években újra megalakult a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, ami a gyakorlati tenyésztőmunkát végzi. A fajta fenntartásáért hatóságként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állattenyésztési Igazgatósága (az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet jogutódja<ref>[http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/allattenyesztes ''Szakterületek > Állattenyésztési Igazgatóság > Általános információk > Bemutatkozás''], a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal honlapja (2011. április 2.)</ref>) a felelős. Ma a mangalica már nem veszélyeztetett, s ebben szerepe van nemzetközi sikerének is: jó minőségű húsa az alapja a világhírű [[Spanyolország|spanyol]] [[serrano sonka|serrano sonkának]].<ref>[http://www.mangalica.com/rolunk Mangalica.com információs oldal]</ref>
 
== Típusai ==
 
====== <u>Típusai</u> ======
* ''Szőke mangalica'': a leggyakoribb változata. Jól hasznosítja a táplálékot, kül- és belterjes tartásra egyaránt alkalmas. Zsír- és hústermelésre is bevált. Sok változata ismert, hiszen a fajtára hatott a táplálék, a tartás sokfélesége.
* ''Vörös mangalica'': a szőke mangalica és a göndör szőrű szalontai sertés keveredéséből jött létre, valamivel nagyobb súlyú és szaporább a szőkénél.
31 ⟶ 19 sor:
* ''Vadas mangalica'': igen ritka változat, elsősorban hegyvidékeken volt jellemző, valószínűleg a szőke mangalica és a vaddisznó véletlen kereszteződéséből jött létre.
 
====== <u>Keresztezések</u> ======
A mangalicát rendszeresen keresztezték más fajtákkal, hogy egyes képességeit javítsák. A kereszteződések hozzájárultak a különböző tájfajták kialakulásához, és új fajták létrejöttéhez. Ennek ellenére a mangalica jelleg mindenhol megmaradt. Két jelentősebb keresztezés:
* Nemesített mangalica: a 20. század elején több tenyészetben a kocákat a mangalicához nagyon hasonló, szintén zsírtermelő fajta lincolnshire kanokkal fedeztették. Az eredmény egy rendkívül szapora és jó növekedésű típus lett, amelyet igyekeztek elterjeszteni a gazdák között.
* Báznai sertés: önálló fajtává alakult keresztezés. [[Bázna|Báznán]] mangalicát és angol berkshire sertést kereszteztek, majd a yorkshire fajtát is bevonták, így jött létre egy érdekes megjelenésű sertés. A testén a szőke és a fekete szín eloszlása egyedi, a fekete szín a test elején és a fari részen látható, míg a test közepe fehér, ezért öves disznónak is nevezik. Erdély elcsatolásával az állomány [[Románia|Romániába]] került, Magyarországon számottevő létszáma nincs.
 
====== <u>Mítosz az alacsony koleszterintartalomról</u> ======
A kutatók eredményei nem támasztják alá azokat a közléseket, melyek szerint a mangalica zsírja kevesebb koleszterint tartalmazna az általánosan elterjedt hízósertés típusokénál.<ref name="OHK">[http://www.ohki.hu/hus_es_egeszseg/gyakorikerdesek.htm/ OHKI Közhasznú Nonprofit Kht.]</ref> A mangalicáról az a hír járja, hogy húsa egészségesebb, könnyebben emészthető, kevesebb benne a koleszterin, és az ember számára létfontosságú telítetlen zsírsavat tartalmaz.<ref name="auto_KBwk9HWl5dGMUwiRoklT3A">[http://index.hu/velvet/trend/mang070920/ Velvet.hu]</ref> A mangalica zsírjának koleszterintartalma megegyezik bármilyen más sertésével. Az állat zsírsavösszetétele csak abban az esetben tartalmaz telítetlen zsírsavakat, ha az eredeti, makkoltató rideg tartásban nevelik, és hagyják az állatot a saját ütemében növekedni. Ilyenkor a jószág zsírja alacsonyabb hőfokon olvad, mint a többi sertésé. Ennek a kritériumnak nem minden tenyészet felel meg.”<ref name="auto_KBwk9HWl5dGMUwiRoklT3A"/>
 
====== <u>Mangalica Fesztivál</u> ======
A Mangalica Fesztivált 2008-ban rendezték meg először Budapesten a Szabadság téren, 2010-től pedig országos eseménnyé vált.
<center>
{|
|[[File:Mangalitsa (Paleo) Festival - Budapest, 2013 (14).JPG|thumb|Mangalica Fesztivál - Budapest, 2013]]
|[[File:Mangalitsa (Paleo) Festival - Budapest, 2013 (25).JPG|thumb|Káptalantóti mangalica a Mangalica Fesztiválon]]
|[[File:Mangalitsa (Paleo) Festival - Budapest, 2013 (40).JPG|thumb|Divatos a mangalica - Mangalica Fesztivál- Budapest, 2013]]
|}
</center>
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
* Tőzsér János – Bedő Sándor szerk.: ''Történelmi állatfajtáink enciklopédiája'', Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2003.
* [http://mangalica.lap.hu/ Mangalica gyűjtőoldal - mangalica.lap.hu]
 
== További információk ==
* {{commonskat-natúr|Mangalica}}
* [https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Mangalitsa_%28Paleo%29_Festival_-_Budapest,_2013 Mangalica Festivál - Budapest, 2013 - képek]
* [http://www.mangalicafesztival.hu/ Mangalica Fesztivál]
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Házisertés]]
{{Védett magyar háziállatok}}
{{GLAM-ZOO projekt}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mangalica