Wikipédia

„Bajcsy-Zsilinszky Endre” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Winghun (vitalap | szerkesztései)
90 szerkesztés
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 789 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
14. sor:
| házastárs=[[Bende Mária]]
}}
'''Bajcsy-Zsilinszky Endre Kálmán''' ([[Szarvas (település)|Szarvas]], [[1886]]. [[június 6.]] – [[Sopronkőhida]], [[1944]]. [[december 24.]]) politikus, újságíró, kivégzett nemzeti ellenálló.
 
==Családfa==
A Zsilinszky név először [[1720]]-ban, a [[békéscsaba]]i [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] anyakönyvben szerepel. Bajcsy-Zsilinszky dédapja id. Zsilinszky Mihály jómódú parasztember volt, akit bíróvá választottak Békéscsabán. Id. Zsilinszky Mihály elsőszülöttElsőszülött fia, [[Zsilinszky Mihály|Mihály]] [[1838]]-ban [[Békéscsaba|Békéscsabán]], idősebbfiatalabb fia, dr. Zsilinszky Endre [[1852]]-ben, szintén Békéscsabána megyeszékhelyen született. Id. dr. Zsilinszky Endre [[1883]]-ban - szülővárosában - feleségül vette Békéscsabán Vilim János ügyvéd mostohalányát, Bajcsy Máriát, aki a családdal rokonságban állt. A házasságból négy gyermek született: Endre, Gábor, Margit és Erzsébet. Azaz [[1886]]. [[június 6.|június 6-án]] születettvilágra fiúgyermeketjött elsőszülött fiúgyermek Endre Kálmán névreután kereszteltékmég Gábor, Margit és Erzsébet.
 
== Fiatalkora ==
Bajcsy-Zsilinszky Endre egyéves volt, amikor a család [[Szarvas (település)|Szarvasról]] [[Békéscsaba|Békéscsabára]] költözött. A békéscsabaihelyi [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium|Evangélikus Gimnáziumban]] tanult, ahol tehetségével kiemelkedett társai közül. Rendszeresen szerepelt az iskolai ünnepségeken, és önképzőköri elnök is volt. Figyelemreméltó dolgozatokat írt, amelyekből kitűnt a társadalmi kérdések iránti fogékonysága. Több alkalommal részesült jutalomban. Minden tárgyból (magyar nyelv, latin, görög, német) jelesre érettségizett, így részesült a bányai evangélikus egyházkerület ösztöndíjábólösztöndíjában.
 
Az érettségit követően egyetemi tanulmányait – [[1904]] őszétől – [[Kolozsvár]]ott,Kolozsvári aMagyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem]] jogi karán folytatta:
 
{{idézet 2|
''A szülői házból Széchenyi- és Deák-kultusz, sőt Tisza Kálmán és Tisza István eleven tiszteletével, szellemi tarisznyájával indultam Kolozsvárra, az egyetemre. Tisza Kálmánt személyesen ismertem, édesapám birtokszomszédja volt...''}}<ref>{{cite web|url=http://derecske.jobbik.hu/content/bajcsy-zsilinszky-endre-1886-1944 |title=Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944) |publisher=derecske.jobbik.hu |author= |accessdate=2011-12-16 |accessdate=2011-09-01 }}</ref>
 
Az egyetem első éve alatt megmutatkozott sokoldalúsága mutatkozott meg. Sokat olvasott [[Széchenyi István|Széchenyitől]], a jogi kar mellett beiratkozott a filozófia karra is, ahol történelemórákat hallgatott. A második év izgalmakat, élményeket és szellemi gazdagodást jelentett számára.
 
Két szemesztert a [[lipcse]]i és [[heidelberg]]i egyetemen töltött. [[Németország]]ban érdeklődése a mikro- és makrovilág iránt fokozódott. A németországi állapotok fejlettsége ösztönzőleg hatott Zsilinszkyrerá és fokozta szorgalmát. Nemcsak a tanulásra, az önképzésre is több időt fordított. A heidelbergi szemeszterre már annyi ismerőse volt, hogy sok meghívásnak kellett eleget tennie.
 
Az egyetem lezárásaként [[1908]]. [[április 24.|április 24-én]] megszerezte az államtudományi diplomát, majd [[december 5.|december 5-én]] a jogtudományi doktorátust. A háború kitöréséig főispáni titkár volt a Felvidéken [[Felvidék]]en.
 
[[1909]] őszén bevonult a bécsi 1. császári[[k. ésu. királyik.]] huszárezredhez, ahol önkéntesi szolgálatot vállalt, majd [[1910]] szeptemberében letette a tartalékos tiszti vizsgát.
 
Az ekkor [[Békéscsaba|Békéscsabán]] élő család nézeteltérésbe keveredett [[Áchim L. András]]sal, a [[Magyarországi ParasztpártotParasztpárt]]ot megalapító politikussal, akit Bajcsy-Zsilinszky Endre és testvére, [[Zsilinszky Gábor]] egy verekedéssé fajult szóváltás közben két pisztolylövéssel halálosan megsebesített. A gyilkosságot önvédelemnek állították be, a hatalom szemet hunyt.
 
== Munka ==
Ezt követően 1910 októberétől egy ügyvédi irodában dolgozott ügyvédjelöltként. Ismét bekapcsolódott a társadalmi életbe. Előadást tartott a polgári körben és a Nőegyletben[[Nőegylet]]ben, cikketcikkeket írt.
 
1912 februárjában a [[közigazgatás]]i pályáradíjtalan lépett ésgyakornokként elhelyezkedett közigazgatási gyakornokként [[Alsókubin]]baban, az [[Árva vármegye|Árva megye]]i főispáni hivatalba. Először díjtalan gyakornokként dolgozott, majdKésőbb évente igen csekély összeget, mindössze 1300-1400 koronát keresett.
 
== Az első világháborúban ==
A [[Első világháború|háború]] kitörésekor azonnal frontszolgálatra jelentkezett. A világháborúban mint huszártiszt vett részt, a II. lovashadosztály tagja volt. Ezredének történetét több fegyverténnyel gyarapította és hősi helytállását kitüntetésekkel ismerték el. A [[Szerbia|szerb]] frontra irányították, később az [[Olasz front (első világháború)|olasz frontfrontra]]ra került, majd 1916. június első napjaiban, a 2. császári és királyi lovashadosztály egyik lövészhadosztályának a kötelékében az [[Oroszország|orosz]] frontra vezényelték. 1916 szeptemberében súlyosan megsebesült, katonai kórházba szállították, ahol nagyon lassan lábadozott. 1917 elején – saját kérésére – ismét a frontra engedték.
 
A háború után az ellenforradalmi szervezkedések központjába került és [[1918]]-ban tevékeny részt vett a [[Magyar Országos Véderő Egylet]] (MOVE) megalapításában, emiatt később [[Bécs]]be kényszerült emigrálni. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|tanácsköztársaság]] idején a [[Kommunizmus|bolsevisták]] elfogták, de megszökött és [[Szeged]]re menekült.
52. sor:
A proletárdiktatúra bukása után [[Budapest]]en megalakította a [[Szózat (újság)|Szózat]] című napilapot, amelynek főszerkesztője lett.
 
19221926-benban a derecskei választókerület választotta meg képviselőnek, egységes párti programmal képviselőnek és igen munkástevékeny tagja volt a második nemzetgyűlésnek, amelyen a legkülönbözőbb tárgyú kérdésekben szólalt fel. [[1923]]-ban Gömbös Gyulával együtt kivált ő is az [[Egységes Párt]]ból és részt vett a [[Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt]] (közkeletűbb nevén a ''Fajvédő Párt'') szervezésében, amelynek így pártújságja lett a ''Szózat''. Mint ellenzéki képviselő jobbról élesen bírálta a kormány politikáját.
 
[[1925]]-ben a Vitéz, [[1926]]-ban a ''Magyarság'', ''[[1928]]''-ban az [[Előőrs]] című lapok főszerkesztője lett. Ettől kezdve távolodott Gömbös Gyula táborától.
 
Az [[Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben|1926. évi téli választáson]] nem jutott mandátumhoz, de továbbra is szerepet játszott a nemzeti mozgalmakban és ekkor alapította az [[Előőrs]] című politikai és társadalmi hetilapot, amelynek hasábjain és különböző napilapokban is széleskörű publicisztikai tevékenységet folytatottfejtett ki.
 
Mikor aA második fordulóban pártja, a Gömbös-féle fajvédő párt visszalépett az Egységes Párt javára, ő nem tettkövette ígypéldáját. Amikor Gömbös 1928-ban feloszlatta a pártját és testületileg visszalépett az Egységes Pártba, EndreBajcsy egy ideig pártokon kívül maradt, majd [[1930]]-ban megalakítottamegalapította a [[Nemzeti Radikális Párt]]ot. Az [[1931-es választások]]on már új pártja színeiben lett országgyűlési képviselő, a [[tarpa]]i választókerületben. Az 1931. évi országgyűlésen éles ellenzéki magatartásával tűnt ki. [[1932]]-től a ''[[Szabadság (hetilap)|Szabadság]]'' című nemzetiszocializmus-ellenes hetilap főszerkesztője volt.
 
Az [[1935-ös választások]]on a kormányzó [[Egységes Párt|Nemzeti Egység Pártja]] [[Kenyeres Miklós]]t indította vele szemben. Bajcsy-Zsilinszky a kormánypárti jelölttel szemben valóságos lejárató hadjáratot folytatott lapja, a ''Szabadság'' című hetilap hasábjain, amely az ''Előőrs'' jogutóda lett, s egyebek mellett kiderítette Kenyeresről, hogy [[zsidók|zsidó]] származású, s voltaképpen Kaufmann Mózesnek hívják. Mivel Kenyeres-Kaufman Miklós az elhangzott vádakra nem válaszolt, közokirathamisítás bűntettebűntett címénmistt bűnvádi feljelentést tett, amelyben azzal vádolta, hogy a Kenyeres nevet jogtalanul használja. Ellenfele zsidó származására hivatkozva panaszt emelt az [[Országos Vitézi SzéknélSzék]]nél, hogy zsidó származású jelölttel kell harcot vívnia, majd még abban az évben lemondott a vitézi rangjáról. A választás után Bajcsy-Zsilinszky Endre kisebbségben maradt hívei petícióval támadták meg a választást. Kenyeres-Kaufman névváltoztatásáról később kiderült, hogy legálisan történt, azonban későbbde az is kiderült, hogy ezt kihasználva trükközött a papírjaival többek között az adófizetés elkerülése végett, amiért végül [[1938]]-ban mandátumától megfosztották és elítélték.
 
Az kiírt időközi választáson Bajcsy-Zsilinszky Endre újból heves küzdelmet vívott és [[1938]]. december 1-jén csak 69 szavazattal maradt kisebbségben [[Konkoly-Thege Kálmán]] NEP-párti jelölttel szemben. Ebben az időben már állandó cikkírója volt a Magyarországnak is, de később a ''Szabadság''tól, amelyet ő alapított, megvált.
 
A Nemzeti Radikális Párt beolvadt a [[Független Kisgazdapárt]]ba és attól kezdve régi politikai bajtársánakbajtársa, Eckhardt TibornakTibor oldalán harcolt és élénkjelentős részt vettvállalt a független kisgazda párt mozgalmaiban. Külpolitikai kérdéseken kívül ekkoriban főleg a földreform kérdéséveltémájával foglalkozott és eredeti elgondolásait könyv alakjában is kiadta (Egyetlen út: a magyar paraszt). A [[Független Kisgazdapárt]] színeiben az [[1939-es választások|1939-es általános választásokon]] a megnagyobbodottmegnőtt tarpai kerületen kívül Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegye lajstromos választókerületében is fellépett és mint listavezető győzött, így újfent országgyűlési képviselő lett.
 
A [[második világháború]] kitörése után a [[Független Magyarország]] című hétfői politikai hetilap főszerkesztője volt. Elmélete szerint a németek visszaszorítása érdekében a Duna-menti kis népeknek össze kellene fogniuk. Irodalmilag is működött és több könyve aratott méltán kiérdemelt sikert.
 
[[1941]]-től a [[Szabad Szó]] című nemzetiszocializmus-ellenes lap szerkesztője volt, ebben az évben az egyik főszervezője volt a március 15-ei nemzetiszocializmus-ellenes tüntetésnek.
74. sor:
[[1942]]. [[november 19.|november 19-én]] országgyűlési felszólalásában kevesellte a pénzügyminiszter által beterjesztett hadügyi költségvetést, mely szerinte kiszolgáltatta az országot a külső támadásoknak. Másfélmilliós, jól felszerelt honvédség felállítását követelte, egyetlen biztosítékképpen a korábbi kisantant most éppen német vezetéssel való szervezkedése, azon belül is az egyre vakmerőbb és provokálóbb román fenyegetés ellen.<ref>{{cite book|author=Dombrády Lóránd |title=Hadsereg és Politika Magyarországon 1938-1944|publisher=Kossuth Könyvkiadó|pages=295|year=1986|language=magyar}}</ref> A másfélmilliós honvédség realitását jól szemlélteti, hogy ekkoriban a magyar hadiiparnak problémát jelentett annak a {{szám|20000}} főnek a felfegyverzése, akiket a fronton harcoló 2. magyar hadsereg veszteségeinek pótlására kellett volna kiküldeni.
 
[[1944]]. [[március 19.|március 19-én]] budai lakásánlakására a [[Gestapo]] emberei keresték felkivonultak, hogy letartóztassák. Fegyverrel szállt szembe a rátörő németekkel, akik rövid tűzharcban megsebesítették, majd letartóztatták és elhurcolták. A börtönben a börtönparancsnokság engedélyével [[augusztus 11.|augusztus 11-én]] házasságot kötött [[Bende Mária|Bende Máriával]], aki az 1920-as évek eleje óta volt a titkárnője és egyben élettársa. Napra pontosan két hónappal később, [[október 11.|október 11-én]] a magyar kormány követelésére szabadon bocsátották.
 
[[1944]]. [[November 9.|november 9-én]] elnökletével megalakult a [[Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága]] (MNFFB), amely a német megszállással és [[Nyilaskeresztes Párt|nyilas]] hatalommal szembeni ellenállókat és demokratikus pártokat tömörítette. Az elnökség elvállalására a Bizottságot létrehozó [[Magyar Front]]tól kapta a felkérést.<ref>www.hitelfolyoirat.hu/dl/pdf/20080829-18849.pdf</ref><ref>Az MNFFB megszervezésében Bajcsy-Zsilinszky mellett [[Dudás József]], Soos Géza, valamint ifjabb [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] vett részt a legaktívabban. A megalakuló szervezetben helyettese [[Csorba János (politikus)|Csorba János]] lett. A vezetőségben Soos Géza képviselte a Magyar Függetlenségi Mozgalmat, a pártokat ([[Független Kisgazdapárt]], [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]], [[Nemzeti Parasztpárt]], [[Kommunisták Magyarországi Pártja]]) [[Tildy Zoltán]] és [[Dessewffy Gyula]], [[Szakasits Árpád]], [[Kovács Imre (politikus)]], [[Kállai Gyula]], az ifjúsági ellenállást (Magyar Ifjúság Szabadságfrontja) pedig Kiss Sándor és Gyenes Antal. A felkelés katonai megszervezésére megalakult a MNFFB Katonai Vezérkara, amelynek parancsnoka [[Kiss János (altábornagy)]], vezérkari főnöke [[Nagy Jenő (katonatiszt)|Nagy Jenő]] ezredes, a személyi ügyekért felelős vezetője pedig [[Tartsay Vilmos]] vezérkari százados volt. A katonai szervezkedésben a szorosan Horthy mellett dolgozó kiváló katonatisztek egész sora vett részt, akiknek jó része már előzőleg kapcsolatban volt a Kiugrási Irodán keresztül a Magyar Függetlenségi Mozgalommal. Forrás: http://www.magyarszemle.hu/szamok/2003/4/a_lelek_az_elso</ref> A Bizottság legfőbb feladatának a fegyveres felkelés megszervezését és a [[Szovjetunió|szovjet]] csapatokkal együttműködve az ország, és elsősorban a főváros felszabadítását tartotta. Árulás következtében a nyilasok [[november 22.|november 22-én]] az MNFFB vezérkarának gyűlésén rajtaütöttek és a résztvevőket letartóztatták. Bajcsy-Zsilinszkyt, aki nem volt jelen, ugyanebben az időben külön tartóztatták le. Valamennyiüket a Margit körúti katonai fegyházba hurcolták, ahol brutálisan megkínozták őket. Ezt követően társait még ott kivégezték, míg Bajcsy-Zsilinszkyt a [[Sopronkőhidai Fegyház és Börtön|sopronkőhidai fegyházba]] szállították, ahol [[december 24.|december 24-én]] felakasztották. A háború után, [[1945]]. [[május 27.|május 27-én]] ünnepélyesen eltemették [[Tarpa]] nagyközségben.<ref>[http://mult-kor.hu/cikk.php?id=7981 Múlt-kor történelmi portál]</ref>
81. sor:
A nemzetiszocializmussal való szembehelyezkedése miatt a kommunista időszakban tisztelték. Az általa létrehozott, nacionalista, de nemzetiszocializmus-ellenes elméletnek ma is vannak követői [[Magyarország]]on.
 
Rengeteg településen neveztek el róla utcát, vagy éppen lakótelepet. Érdekesség, hogy éppen Békéscsabán nem neveznek el róla utcát; ennek oka a már említett összetűzés a Bajcsy-Zsilinszky testvérek és Áchim L. András között, melynek során utóbbit pisztolylövésselkét halálosanpisztolylövéssel megsebesítettékmeggyilkolták.
 
== Művei ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bajcsy-Zsilinszky_Endre”