„Eszkimók” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ==Lásd még== → ==Kapcsolódó szócikkek==, egyéb apróság AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
23. sor:
[[Fájl:Inuit Goggles.jpg|thumb|A hóval fedett síkságokon különleges védőszemüvegre van szükség]]
 
A legtöbb eszkimó csoport az arktikus fahatártól északra (tehát fátlan vidékeken) él, a [[karibu eszkimók]] kivételével tengerparti életet élnek, vagy azt szezonálisan váltogatják belvidéki életmóddal (szarvas [[vadászat]]a; belvidéki tavak, folyók mentén való édesvízi [[halászat]] <ref name=KleiSon-Esk/>). Ahol az északi sarkkörtől északra élnek, ott telenként a napok teljes hosszára kiterjedő sarki sötétséggel is számolniuk kell.
 
Az élőfa említett hiánya uszadékfa használatára szorítja rá őket vagy egyéb anyagok (kő, csont, hó) felhasználására.<ref name=KleiSon-Esk/> A fa ritkasága ismeretében válik érthetővé egy apró életkép egy konkrét csoport életéből: hogy a sámántanonc által mesterének nyújtott fizetség (egy sátorcölöp) miért is számíthat olyan komoly, nehezen megszerezhető ajándéknak.<ref name=autogenerated1>Merkur 1985</ref><ref name=Ras-Thul>Rasmussen 1965</ref>
58. sor:
[[Fájl:Yupik shaman Nushagak.jpg|thumb|200px|Jupik sámán gonosz szellemet űz ki egy beteg fiúból / A gonosz megverésének munkája. Nushagak terület, Alaszka, 1890-es évek]]
 
A nagy területen szétszórt eszkimó csoportok samanisztikus hiedelmei, gyakorlatai változatosak, akár maguk az egyes kultúrák. A sámán funkciója általában sokrétű, a természettel és a hitvilág lényeivel való kapcsolattartás, gyógyítás, elemi csapások elhárítása, tabuk megsértésének földerítése, beismerés révén a következményeinek elhárítása, szellemutazások, megidézések. Egyes vonások több szibériai samanisztikus kultúra gyakorlatával is összevethetőek, ez érthetővé teszi, hogy a szakirodalom „samanizmus” címen tárgyalja az eszkimó népek ilyen gyakorlatát.
 
A sajátosságok közt említsük meg a külön sámánnyelv használatát,<ref name=autogenerated1 /> ami egyes kultúrákban megfigyelhető, akár többféle formában is:
* a sámán használhatja közössége előtt tartott szertartásán, amikor az „idegen” (a megszokott emberi világ mintájára, egyben attól mégis eltérőnek elképzelt) szellemvilággal érintkezik<ref name=KleiSon-Esk />
* egyes kultúrákban az anya használja csecsemőjéhez beszélve, amikor a hiedelemvilág által előírt szertartásban részesíti, abban a hitben, hogy a kis „idegen” lény szocializációjához szükséges ez.<ref name=KleiSon-Esk />
 
91. sor:
* {{cite book |last=Hessel |first=Ingo |coauthors=Hessel, Dieter |others=George Swinton előszavával |title=Inuit Art. An introduction |publisher=British Museum Press |location=46 Bloomsbury Street, London WCIB 3QQ |year=1998 |isbn=0-7141-2545-8}} A cím magyarul: ''Inuit<ref>Mivel a mű részletesen csak kanadai eszkimók művészetét tárgyalja, a bemutatott alkotások mind az eszkimó nyelvek inuit ágát beszélő népekhez kötődnek, így az inuit vs eszkimó szóhasználat vitája kevéssé jön szóba a fordításnál. (Kivételt a történelem előtti régészeti leletek ábraanyaga, szövege jelenthet.)</ref> művészet. Bevezetés.''
* {{cite book |last=Kleivan |first=Inge |coauthors=B. Sonne |title=Eskimos: Greenland and Canada |year=1985 |publisher=Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill |location=Leiden, The Netherlands |series=Iconography of religions, section VIII, "Artic Peoples", fascicle 2 |isbn=90-04-07160-1}}
* {{cite book |last=Merkur |first=Daniel |title=Becoming Half Hidden: Shamanism and Initiation among the Inuit |year=1985 |publisher=Almqvist & Wiksell |location=Stockholm |series: Acta Universitatis Stockholmiensis • Stockholm Studies in Comparative Religion |language=angol |isbn=91-22-00752-0}} A cím magyarul: ''Félig elrejtezni.<ref>Az „elrejtezni” szó választását itt a fordításnál Diószegi: ''A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben'' könyvében használt kifejezés is inspirálta, amely népnyelvi használatát Diószegi a magyar táltoshagyomány esetében dokumentálta</ref> Samanizmus és beavatás az eszkimóknál.''<ref name=debate>a fordításnál figyelembe véve, hogy a szerző szándéka az „inuit” szó alkalmazásával nem a jupik eszkimók kizárása, hanem az Kandában sértőnek tartott „Eskimo” szó elkerülése volt. Merkur műve esetében ezt az előszón kívül az is bizonyítja, hogy a jupik eszkimókhoz tartozó csugacsok is szerepelnek a könyvben. Magyarul nincs ilyen konnotáció, az „Eskimo” szót pedig a tudományos pontosság érdekében sokszor angolul is használják.</ref>
* {{cite book |first=Г.А |last=Меновщиков |title=Грамматиκа языка азиатских эскимосов. Часть первая |publisher=Академия Наук СССР |location=Москва • Ленинград | year=1962}} Magyar átírás és jelentés: {{cite book |last=Menovscsikov |first=G.A |title=Az ázsiai eszkimók nyelvének nyelvtana, I. kötet |publisher=[[Szovjet Tudományos Akadémia]] |location=Moszkva • Leningrád |year=1962}}
* {{cite book |last=Menovščikov |first=G.A. (ugyanaz a szerző, csak más átírásban) |chapter=Popular Conceptions, Religious Beliefs and Rites of the Asiatic Eskimoes. |editor=Diószegi Vilmos és Hoppál Mihály |title=Folk Beliefs and Shamanistic Traditions in Siberia |publisher=Akadémiai Kiadó |location=Budapest |origyear=1968 |year=1996}}
* {{cite book |last=Rasmussen |first=Knud |title=Thulei utazás |publisher=Gondolat |series=Világjárók |location=Budapest |year=1965 |others=transl. Detre Zsuzsa}} Eredeti: {{cite book |last=Rasmussen |first=Knud |title=Thulefahrt |year=1926 |publisher=Frankurter Societăts-Druckerei |location=Frankfurt am Main |language=angol}}
* {{cite book |last=Reichel-Dolmatoff |first=Gerardo |year=1997 |title=Rainforest Shamans: Essays on the Tukano Indians of the Northwest Amazon |location= Dartington |publisher=Themis Books |isbn=0-9527302-4-3 |language=angol}}
* {{cite journal |last=Reichel-Dolmatoff |first=Gerardo |url=http://www.theecologist.info/page9.html |title=A View from the Headwaters |journal=The Ecologist |issue=Vol. 29 |date=July 4, 1999}}
 
=== Cirill ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Eszkimók