Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
 
1840-ban gyermektelen bátyja, [[IV. Frigyes Vilmos porosz király|Frigyes]] trónra lépésével Vilmos lett Poroszország hercege és a porosz trón kijelölt örököse. Az 1848-as berlini forradalom kitörésekor nem riadt vissza az erőszak alkalmazásától, ellenezte az alkotmány megadását s nem helyeselte a király engedékenységét; ezért kiérdemelte a „Kartácsherceg” ''(Kartätschenprinz)'' gúnynevet. Az események után néhány hónapig Angliában időzött, majd 1848 júniusában tért vissza Poroszországba. Népszerűségét tovább csökkentette, amikor 1849 nyarán a porosz hadak élén leverte a badeni és pfalzi forradalmat.
Sokáig ellenfele volt az alkotmányos monarchia intézményekintézményének, de a 1848-49-es események, valamint felesége hatására konzervatizmusa mérséklődött.
 
1849-ben a [[Rajna-vidék]] kormányzójává nevezték ki és ezért [[Koblenz]]be kellett költöznie, abba a városba, ahol a berlini konzervatív politika ellenzéke összpontosult. (Ekkoriban Vilmos Bimarck politikáját ''„kisiskolás politizálásnak”'' titulálta).
7

szerkesztés