„Titkosszolgálat” változatai közötti eltérés

 
A titkosszolgálatok hivatásos tagjai gyakran katonai rendfokozatokat viselnek, mind a katonai, mind a polgári szolgálatok esetében. Más országok a rendőrségihez hasonló vagy azzal azonos rendfokozatokat alakítottak ki.
 
===Az ügynök szó jelentése===
 
A titkosszolgálatok hivatásos tagjait az Egyesült Államokban ügynöknek (agent) nevezik. Ez az elnevezés az amerikai angolból az utóbbi évtizedben beszivárgott magyar nyelvbe is, ami sok értelmezési zavart okoz. Hagyományosan ugyanis magyarul a titkosszolgálat hivatásos tagjai, tisztjei által beszervezett ''külső személyeket'' hívták ügynöknek. Az ügynök szónak a magyarban meglehetősen pejoratív hangzása is volt, ezért hivatalosan nem is használták, hanem különböző eufemizmusokkal írták körül, mint „titkos munkatárs”; „megnyert személy”, és hasonlók. (Az amerikai angolban egyébként a hasonló pozícióban lévő személyeket „forrásnak” – source – nevezik.)
 
===Hírszerzés, kémkedés, felderítés===
 
Esetenként zavart okoz a hírszerzés és a kémkedés megkülönböztetése is. Fontos látni, hogy ezek szinonimák; a kémkedés pejoratív hangzása miatt azonban a „saját oldalra” ezt a szót általában nem használják. Másrészt az újkori nagy szervezetek vezetőire, vagy olyan tagjaira, akik nem végeznek „terepmunkát”, nem is illik ez a szó. Célszerű tehát a kém szót és származékait csak a 19. század előtti hírszerzőkre használni.
 
Hasonlóképpen keveredik gyakran a hírszerzés és a felderítés szó használata. Az esetek többségében a két szó jelentése azonos vagy közelálló, de a katonai felderítés értelmében lényeges különbségek is vannak. Ebben az esetben a felderítés nem csak az ellenfél titkainak megszerzésére irányuló tevékenység, hanem a katonai tevékenységhez szükséges földrajzi, időjárási és egyéb nyíltnak tekinthető, de az adott helyzetben nehezen hozzáférhető adatok beszerzése is.
 
==Jegyzetek==