„Göllner Mária” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
| kép = NagyMária.jpg
| képméret =
| képaláírás = Nagy Emilné
| születési név =
| születés helye = [[Budapest]]
17. sor:
| aláírás =
}}
'''Nagy Emilné
== Élete ==
Édesapja,
=== A leány ===
40. sor:
Göllner Mária legjelentősebb hazai tevékenysége a Kissvábhegyi út 21. szám alatti Kissvábhegyi Waldorf Iskola és Internátus [[1926]]-os alapítása majd vezetése volt, ezt anyagilag férje tette lehetővé, aki díjmentesen átadta a hatalmas uszodás házát az iskola számára, sőt az adóterheket továbbra is viselte.
[[1933]]-ban a Waldorf iskolát be kellett zárni, mert a német tanítók nem kaptak munkavállalási engedélyt, haza kellett térniük a „harmadik birodalomba”. Göllner Mária ettől kezdve – már háromgyermekes családanyaként – házukban és kertjükben tartotta előadásainak zömét. A német megszállás idején
A [[második világháború]] után lényegében lezárult magyar földön kifejtett [[antropozófia]]i tevékenysége.
=== A lapalapító ===
51. sor:
=== Az emigráns ===
[[1946]] [[november]]ében a Vöröskereszt megbízásából elhagyta Magyarországot, hogy egy gyermekvonatot kísérjen [[Olaszország]]ba, és a rokkantgondozást tanulmányozza [[Svájc]]ban. Tervezte a Budapestre visszatérést, de egyik fiával mégis Svájcban
Anyagi gondokkal küzdött, fia
▲Anyagi gondokkal küzdött, fia betegeskedett, hivatása kenyérkeresetté vált. Kapcsolata a Vöröskereszttel nem szűnt meg, az Ifjúsági Vöröskereszt számára egy illusztrált kiadványt és egy gyermekújságot szerkesztett ''Herz'' címen, a Vöröskereszt e kiadványokat a háború által sújtott országokban terjesztette. Cikkeket, tanulmányokat írt és előadások sorát tartotta; ekkor már Maria von Nagy néven. Alig akadt a Német-Svájcban olyan város, amelynek antropozófiai csoportja ne hívta volna meg ciklusok tartására, de előadott [[Nyugat-Németország]]ban, [[London]]ban, [[Pozsony]]ban, és a déli féltekén is.
Pályája csúcsán, az [[1960-as évek]]től kezdve mintegy húsz éven át a baseli népfőiskolán tartott előadás-sorozatot, bár itt nem antropozófiát, hanem kultúrtörténeti, képzőművészeti, irodalmi témákat adott elő, de beszélt a svájci misztikáról, a krisztológia különböző területeiről is. Feljegyzéseiből tudjuk, hogy Svájcban való letelepedésétől kezdve csaknem kétezer előadást tartott, a fenti országokban saját nyelvükön, ill. emigráns közösségekben magyarul. [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] és [[Új-Zéland]]on élete végén hónapokat töltött, meggyengült látása miatt ekkor már jegyzetek nélkül tartotta előadásait.
64. sor:
A hatvanas évek közepétől ritka, gyógyíthatatlan szembetegség kínozta, a hetvenes évektől fokozatosan elvesztette a látását.
Megérte legkisebb fia, Kristóf
Göllner Mária 1982-ben hunyt el.
88. sor:
*Tagebuch für Knaben und Mädchen (Zürich, 1950)
*Finnentöchter. Drei Kleindramen aus Welkriegszeiten (Augsburg-Bázel, 1952, Brigg Verlag)
*John the Baptist and John the Evangelist (1955, magánkiadás);
*Keresztelő János és János evangélista (Budapest, é.n., kézirat)
*Rudolf Steiner az öngyilkosságról (Budapest, é.n., kézirat)
98. sor:
*Rudolf Steiner über seine Letzte Ansprache, über Ungarn und über die Schweiz – Memoiren I. (Brugg, 1974, Genius Verlag); Emlékiratok I. (Budapest, é.n., kézirat)
*Über den Tod von Albert Steffen, Béla Bartók, H.D. – Memoiren II. (Bern-München, 1978, Francke Verlag)
*Die Entstehung und das Wirken des Wahren Rosenkreutzertums (h.n., 1980, kézirat)
*Der Weg des Arztes Lajos Enyingi-Göllner, 24.9.1898, zu einer Erweiterung der Medizin über Budapest – Rostock – Arlesheim (In: Der Merkurstab 1973/26)
| |||