„Esterházy Dániel (kuruc generális)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a nincs forrása a szócikk megírása óta
formázás + kiegészítés forrásokkal; forráskérő sablon le (a korábbi információk a megadott forrásokból, de főleg a Britannica hungarica világenciklopédiából származtak)
1. sor:
Galántai gróf '''Esterházy Dániel''' gróf ([[1665]] – [[Nagycenk]], [[1714]]. [[október 1.]]) [[kurucok|kuruc]] generális, [[Kassa]]majd védője.altábornagy Aza [[Esterházy családRákóczi-szabadságharc]]ban, 1711-ben [[csesznekKassa]]i ágából származott, életéről keveset tudunkvédője.
{{nincs forrás|2008 júliusából}}
'''Esterházy Dániel''' gróf ([[1665]] – [[Nagycenk]], [[1714]]. [[október 1.]]) [[kurucok|kuruc]] generális, [[Kassa]] védője. Az [[Esterházy család]] [[csesznek]]i ágából származott, életéről keveset tudunk.
 
{{forr|[[Esterházy János (politikus)|Esterházy János]] csehszlovákiai politikus 7. fokú ősapja.}}
 
== Élete ==
Az [[Esterházy család]] [[csesznek]]i ágából származott, 1701-ben kapott grófi rangot. Édesapja galántai báró [[Esterházy Mihály (1629–1686)|Esterházy Mihály]] (1629–1686)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Mih%C3%A1ly+1629-1686+gal%C3%A1nthai%7C562110%7C754%7C134418%7Ca100 Esterházy Mihály (1629–1686) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)]</ref>, édesanyja nádasdi és derecskei Darabos Mária (?–1667)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Darabos+M%C3%A1ria+-1667+n%C3%A1dasdi+%C3%A9s+derecskei%7C562113%7C753%7C104276%7Ca100 Darabos Mária (?–1667) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)]</ref>, aki apjának első felesége volt. Édestestvére Esterházy László (1666–1747)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+L%C3%A1szl%C3%B3+1666-1747+gal%C3%A1nthai%7C562207%7C755%7C134284%7Ca100 Esterházy László (1666–1747) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref>, féltestvére Esterházy Borbála (1668–1699)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Borb%C3%A1la+1668-1699+gal%C3%A1nthai%7C567335%7C758%7C134015%7Ca100 Esterházy Borbála (1668–1699) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref>, aki édesapja második házasságából született.
Részt vett a [[A török kiűzése Magyarországról|törökellenes háborúban]], [[1691]]-ben ezredesként szolgált a császári seregben. [[1704]]-ben [[II. Rákóczi Ferenc]] oldalán harcolt tovább, a kuruc hadsereg generálisa, később altábornagya lett. [[1704]] és [[1705]] között a [[Dunántúl]]on szolgált, 1705-ben [[Érsekújvár]] parancsnokának nevezték ki. [[1709]] végén a [[Duna-Tisza köze|Duna-Tisza közi]] hadosztály vezetője. [[1710]]-ben Kassa generálisává nevezte ki Rákóczi. [[1711]]. [[április 26.|április 26-án]] adta át a várost a császári csapatoknak, ő maga és 5-6000 főnyi serege is meghódolt.
 
Részt vett a [[A török kiűzése Magyarországról|törökellenes háborúban]]. 1687-től alezredesként, 1691-től ezredesként szolgált a császári seregben. 1704 januárjában azonban [[II. Rákóczi Ferenc]]hez csatlakozott, s a kuruc hadsereg generálisa lett. 1704-ben [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] helyetteseként szolgált a [[dunántúl]]i hadszíntéren. Nem sokkal később császári fogságba esett, s ezt követően [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] szolgálatába állt, de májustól megint a kuruc seregben harcolt a császáriak ellen. 1705-ben [[Érsekújvár]] parancsnokának nevezték ki, s ugyan tábornagyi rangot is kapott májusban, de valójában csak altábornagyként szolgált. 1705 szeptemberében szenátor lett. 1705 telén megszabadította [[Bazin]], [[Modor]] és [[Szentgyörgy (Szlovákia)|Szentgyörgy]] városát a császári tábornagy, [[Sigbert Heister]] csapataitól. 1707-ben az [[ónodi országgyűlés]]en a hadi rendek követe volt. 1708-ban januártól májusig dunántúli helyettes főkapitány, 1709 végétől a [[Duna–Tisza köze|Duna–Tisza közi]] hadosztály parancsnoka. 1710 októberében Kassa főkapitányává nevezte ki Rákóczi, novembertől pedig a vár parancsnoka lett, melyet 5000–6000 emberrel együtt védett az ostromló császári csapatok ellen 1711-ben. Többszöri felszólítást követően április 26-án, a [[szatmári béke]] megkötése előtt négy nappal adta fel a várost. A szatmári békét elfogadta.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Forrás ==
* {{MNL|7|495}}
* {{ÚMÉL|2|441}}
* {{CitLib |aut= |tit=Britannica hungarica világenciklopédia 6 |subtit= emberi–fodroskel |ass= |edi= |loc=Budapest |red=Magyar Világ Kiadó |ann=1996 |ser= |sernr= |isbn=963-7815-86-4 |url= |capaut= |cap=Esterházy Dániel |pag=181 |misc= }}
 
[[Kategória:Esterházy család|Daniel]]