„Szabó Ernő (színművész)” változatai közötti eltérés

a
egyértelműsítés, színész, színésznő → színművész AWB
a (Atobot átnevezte a(z) Szabó Ernő (színész) lapot a következő névre: Szabó Ernő (színművész): Bot: átmozgatott lap)
a (egyértelműsítés, színész, színésznő → színművész AWB)
|}}
{{egyért2|a színészről|Szabó Ernő (egyértelműsítő lap)}}
'''Szabó Ernő''' ([[Kassa]], [[1900]]. [[június 30.]] – [[Budapest]], [[1966]]. [[november 30.]]) színművész, [[Szabó Ottó (színészszínművész)|Szabó Ottó]] színész apja, [[Neményi Lili]] színésznő féltestvére.
 
== Életpályája ==
Többgenerációs színészcsaládból származott. Édesanyja, [[Szelényi Ilona]] (Polgár Ilona), [[Szelényi Emília]] erdélyi színésznő és [[Polgár Sándor]] rendező leánya. [[Szelényi Emília]] mindkét szülője ([[Szelényi Károly (színészszínművész)|Szelényi Károly]], [[Rácz Mária (színészszínművész)|Rácz Mária]]) színész. Édesapja, [[Szabó Pál (színészszínművész)|Szabó Pál]], marosvásárhelyi színész. Feleségül vette édesanyját, de még Szabó Ernő születése előtt elhagyta. Szabó Ernőt kezdetben az apa családja vette magához. 1902-ben megszületett édesanyja második gyermeke is, Szelényi Lili, aki később [[Neményi Lili]] néven ismert színésznővé vált.
 
Apai rokonai csak rövid ideig nevelték. Ezután árvaházba került, és itt maradt 11 éves koráig. Ekkor nagybátyjához került [[Hajdúböszörmény]]be. Ezután anyai nagyanyja, [[Szelényi Emília]] vette magához, féltestvérével együtt. Kezdetben [[Debrecen]]ben éltek, majd a nagymama [[Nagykároly]]ban vásárolt házat. Itt laktak 1921-ig.
Édesanyja feleségül ment [[Neményi Lipót László]]hoz, aki egyébként 1908-ban megnyitotta a nagykárolyi színházat. Itt kezdte Szabó Ernő színészi pályafutását (1917–1921). Kezdetben [[tánc]]os komikus, később buffói szerepeket is vállalt.
 
1921 és 1935 között vándortársulatokban lépett fel. 1935 és 1937 között a Pécsi Nemzeti Színház tagjaként működött. 1937 és 1939 közt [[Horváth Árpád (színházigazgató)|Horváth Árpád]] debreceni társulatának tagja, és a színház rendezője. 1939 és 1940 közt [[Erdélyi Mihály (színészszínművész)|Erdélyi Mihály]] budapesti társulatának tagja, közben fellépett a Royal Revü Varietében is.
 
1940-től Nagyváradon játszott. [[Erdély]] visszacsatolásakor ott maradt, majd majd megkapta [[Románia|román]] [[állampolgár]]ságot. 1946-ban a [[marosvásárhely]]i [[Székely Színház]] egyik alapító tagja lett. 1946-1955 között a marosvásárhelyi Székely Színház vezető művésze, és későbbiekben rendezője is. Ezen időszakban ő rendezte a bemutatott darabok nagy részét [[Tompa Miklós]]sal, [[Kovács György (színészszínművész)|Kovács Györggyel]], [[Delly Ferenc]]cel. Ez az un. "nagy rendezői négyes" állami kitüntetésben is részesült, és maga Szabó Ernő Érdemes Művész kitüntetést kapott. Idővel a Színművészeti Intézet tanárává nevezték ki Marosvásárhelyt.
 
15 esztendőnyi távollét után, 1955-ben hazatért. Magyar állampolgárságért folyamodott, majd 1956 tavaszán és nyarán forgatni kezdett. Első két filmje, mindjárt meghatározó jelentőségű. A ''[[Tanár úr kérem]]''-ben, még egy antikváriust alakít, de a [[Fábry Zoltán]] rendezte ''[[Hannibál tanár úr]]'' című filmben, Nyúl Béla alakítása a magyar filmtörténet kimagasló alkotásává tette a filmet, Szabó Ernő megrendítő és szívszorító játékával.
295 762

szerkesztés