„Rzsevi csaták” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
40. sor:
1942. január 5-én [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] úgy ítélte meg, hogy a Moszkvánál kivívott győzelem után kiváló alkalom nyílik egy offenzíva indítására: úgy vélte, hogy a németek a Moszkvai csata után kimerültek, ráadásul nem készültek fel a télre és ezt ki kell használni. Zsukov nem értett egyet vele, mivel úgy vélte, hogy a szovjet csapatok kimerültek a támadás megindításához, de Sztálin nem törődött ezzel a véleménnyel.
A Rzsev és [[Vjazma]] környékén indítandó támadásra a [[
Miután Jefremov csapatai Vjazma irányába mélyen behatoltak a német vonalak mögé, körbezárták őket. Jefremov segítséget kért és engedélyt a kitörésre, ám Zsukov – aki Jefremovot hibáztatta, mondván az nem gondoskodott megfelelő utóvédről – megtagadta ezt és parancsot adott a továbbnyomulásra. Szintén körbezárták a [[29. hadsereg (szovjet katonai egység)|29. hadsereget]]. A két, csapdába esett alakulatnak fogytán volt az ellátmánya és a német bombázók folyamatos támadásokat intéztek ellenük. Mivel Zsukov továbbra sem engedélyezte Jefremovnak a kitörést, az egyenesen Sztálinhoz fordult, de Sztálintól is azt a parancsot kapta, hogy tartson ki. Az engedélyt a kitörésre csak áprilisban kapta meg, de nyilvánvaló volt, hogy a mocsarassá vált területen az éhező és munícióval nem rendelkező hadsereg erre képtelen lenne. A szovjet parancsnokság egy repülőgépet küldött Jefremovért azzal a paranccsal, hogy hagyja hátra embereit, ő azonban megtagadta a parancsot: maga helyett a csapatzászlót küldte vissza, hogy az ne kerülhessen az ellenség kezére. Vezetésével a 33. hadsereg maradéka megkísérelte a kitörést, de ez keveseknek sikerült. Április 18-án a többszörösen megsebesült Jefremov öngyilkos lett, hogy elkerülje a fogságba esést. Másnap a németek katonai tiszteletadással temették el.
50. sor:
1942 nyarán a Rzsevtől körülbelül 100 kilométerre délnyugatra fekvő Puskari közelében a németek bekerítették és részeire szakították a vonalaik mögé betört szovjet [[39. hadsereg (szovjet katonai egység)|39. hadsereget]], amelynek célja Rzsev elfoglalása volt. Július 5-én éjjel a szovjetek kitörést kíséreltek meg, de a németek megakadályozták azt. A 39. hadsereg parancsnokát [[Ivan Ivanovics Maszlenyikov|Ivan Maszlenyikovot]] repülőgépen kimenekítették a gyűrűből. Helyettesei Bogdanov és Ivanov a hadsereg maradékával megkísérelték a kitörést de mindketten elestek és mindössze néhány ezer szovjet katona jutott vissza az övéihez. Július folyamán a szovjetek {{47000}} embert veszítettek.
== A Rzsev–Szicsovka támadó hadművelet ==
Július folyamán a szovjetek újabb támadást terveztek, a német kiszögelés felszámolására a Nyugati és a Kalinyini Front bevetésével. Július 30-án a Kalinyini Front – jelentős tüzérségi előkészítés után – megindította támadást. Ám a szovjetek szerencsétlenségére egy egy hétig tartó esős idő járhatatlanná tette az utakat és a tüzérség nem tudta követni a gyalogságot: a tankok és vontatott lövegek elsüllyedtek a sárban. Emiatt a Nyugati Front támadása is késve – augusztus 4-én – indult csak meg. Augusztus közepére térségben rendkívül brutális harcok alakultak ki. A szovjetek elfoglaltak három települést de támadásuk elakadt. Helyzetüket nehezítette a muníció és a tapasztalt harctéri parancsnokok hiánya, ami ismét hatalmas mértékű emberveszteséghez vezetett.
Szeptember 30-án a szovjet [[30. hadsereg (szovjet katonai egység)|30. hadsereg]] betört Rzsevbe ahol utcai harc kezdődött. Az épületek birtoklásáért elkeseredett küzdelem kezdődött és a frontvonal a településen belül stabilizálódott, illetve – noha októberre a harcok intenzitása némileg csökkent – év végéig azon belül mozgott előre-hátra. A házról-házra zajló harc során a település gyakorlatilag teljesen elpusztult.
== Főbb hadműveletei ==
|