„Zsuzsi Erdei Vasút” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Történet: clean up AWB |
|||
42. sor:
== Történet ==
A '''Zsuzsi Erdei Vasút''' [[Magyarország]] legrégebbi keskeny [[nyomköz]]ű [[vasút]]ja. A [[Debrecen]]hez tartozó Gúthi erdeiben kitermelt fa szállítására épült. Az építésre kiírt pályázatot a Debrecen-Guthi Vasúti Vállalat nyerte meg. A helybéliek véleménye megoszlott a vasút építéséről. Sokan ellenezték a zajossága miatt. Végül is [[1882]]. [[július 16.|július 16-án]] megindult a közlekedés az első 20 [[km]] szakaszon [[Debrecen]] és [[Nyírmártonfalva]] között. A megépült szakasz 950 [[mm]] [[nyomköz]]ű volt, és a vonal teljes szakaszában [[Debrecen]] felé lejtett. A [[münchen]]i Krauss-gyárból származó Zsuzsi [[gőzmozdony|gőzös]] 20 km/h sebességgel vontatta a fával rakott kocsikat.
A személyforgalom [[1923]]-ban indult meg a vonalon. Ezzel a [[város]]t övező tanyavilágot is bekacsolták a közforgalomba. Ehhez némi fejlesztésre volt szükség a vasúti rendszeren. A járműpark egy részét lecserélték korszerűbbre, megépült a [[Debrecen]]-fatelep állomás épülete.
52. sor:
Ez a vasútüzem se kerülhette el az [[államosítás]]át, amire [[1949]]-ben került sor. A [[Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya|MÁV]] kezelésébe került vasútüzemen [[1950]]-ben végeztek nagyobb fejlesztést. Ekkor érte el a sínpár [[Nyírbéltek]]et, amivel 49 km-re nőtt a vasúti pálya hossza. Beszereztek 3 db [[gőzmozdony]]t is. [[1955]]-ben megérkezett az első [[dízelmozdony]].
A [[Magyarország]]on egyedüli 950 [[mm]] [[nyomtáv]] sok gondot okozott az idők alatt az üzemeltetőknek. A [[mozdony]]okhoz, [[kocsi]]khoz nehezebb volt alkatrészt beszerezni, az új járműveket mindig át kellett alakítani. Ezeket megelégelve a [[Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya|MÁV]] [[1961]]-ben átépítette 760 [[mm]]-esre az egész [[vasút|vasutat]]. Ekkor selejtezték le a régi [[kocsi]]kat és [[mozdony]]okat is. Ennek esett áldozatul Zsuzsi is. Ezt követően [[Mk48]]-as [[mozdony]]ok végezték a munkát.
Ez a [[kisvasút]] is sok társához hasonlóan [[1977]]-ben az úgynevezett közlekedési koncepció áldozata lett. A pálya nagy részét felszedték, csak a nagy társadalmi nyomás miatt hagytak meg egy 16 [[km]]-es szakaszt. Ezt [[1978]]-ban a [[Debrecen tömegközlekedése|Debreceni Közlekedési Vállalat]] vette át, és üzemeltette úttörővasútként.
| |||