„Horthy Miklós megítélése” változatai közötti eltérés

Horthy kultusza [[1938]] és [[1943]] között érte el a csúcsát. Hat év alatt 28 kiadványt adtak ki a kormányzóról Magyarországon és külföldön (az azt megelőző 18 évben ez a szám 17 volt). Az első ezek közül [[báró]] [[Doblhoff Lily]] 300 oldalas életrajza volt, melyet a kormányzó 70. születésnapjára adtak ki. Ez volt az első mű, mely részletesen tárgyalta Horthy gyermekkorát, tengerészéveit és udvari szolgálatát, a világháborús eseményeket, fővezéri és kormányzói tevékenységét. <br>Horthy népszerűségének és sikereinek csúcspontját az [[1938]] és [[1941]] közötti területi revíziós sikerek jelentették. [[1938]]-ban az [[első bécsi döntés]]sel a [[Felvidék]], majd [[1940]]-ben a [[második bécsi döntés]]sel [[Erdély]] északi része tért vissza [[Magyarország]]hoz. Emellett a közhangulatot jelentősen befolyásolta a gazdaság nagyarányú fejlődése, mely a [[nagy gazdasági világválság]] után [[1938]]-tól következett be. A német piac a fontosabb mezőgazdasági termékeket szinte korlátlanul vette fel és hadiipari konjunktúra épült ki. Ez utóbbit még nem érintette különösebb nyersanyaghiány. A [[mezőgazdaság]]ban és az [[ipar]]ban teljesen megszűnt a munkanélküliség. A reálbérek még [[1940]]-ben is emelkedtek és az infláció alacsony szintű maradt. Teleki folytatta a korábban megkezdett szociális reformokat, mellyel a parasztság és a munkásság helyzetén szeretett volna segíteni. [[1940]]-ben került sor az [[Országos Nép- és Családvédelmi Alap]] létrehozására. [[1940]] és [[1944]] között sikeres lakásépítési akcióba kezdtek. Ennek során 12 ezer lakást építettek, többnyire sokgyermekes családok részére. A földkérdést is sikerült rendezni. A miniszterelnök elfogadtatta az országgyűléssel a kishaszonbérleti törvényt (1940. évi IV. tc.). Ez előirányozta 1,5 millió hold föld felosztását kishaszonbérleti és házhely formában. Ez ugyan a szakemberek szerint elmaradt a kívánatostól, de a [[Nagyatádi Szabó István]] által végrehajtott földreform kivitelezésénél jobban sikerült. Az [[1930]]-as években az iskolázottság emelését tűzték ki célul. Ennek következtében [[1939]]-ben a népi származású egyetemi és főiskolai hallgatók számaránya már 20% körüli volt. A Teleki-kormány kötelezővé tette a nyolcosztályos népiskola elvégzését. [[1940]]. [[február 1.|február 1-jén]] a Turul Szövetség kezdeményezésére megnyílt a [[Bolyai Kollégium]] a szegényebb, paraszti származású diákok támogatása céljából. A fentiek eredmények jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a szélsőjobboldal állandó nyomása alatt álló Teleki stabilizálhatta az ország helyzetét.<ref name="Magyarország a XX. században.A világháború árnyékában.">[{{MEK|02100/02185/html/27.html}} Magyarország a XX. században.A világháború árnyékában.]</ref> A fejlesztéseknek és a kutatók megbecsülésének köszönhetően [[Szent-Györgyi Albert]] [[1937]]-ben, [[Magyarország]]on végzett kutatási eredményeiért fiziológiai és orvostudományi [[Nobel-díj]]at kapott.<ref name="Dr. Kapronczay Károly:Orvosdinasztiák">{{cite web| url = | title = Orvosdinasztiák| accessdate = 2009-08-18| author =Dr. Kapronczay Károly| year = 1997| publisher = Turul| pages = 70–80| language = magyar| archiveurl =http://web.archive.org/web/20050214181849/http://www.geocities.com/tapir32hu/dinast2.html| archivedate = 2005-02-14}}</ref> A mai napig Szent-Györgyi volt az egyetlen magyar tudós, akit a magyar állam támogatott és [[Magyarország]]ról utazott [[Stockholm]]ba a Nobel-díjat átvenni.<ref name="Magyar származású Nobel-díjasok.">[http://www.nobelpark.hu/02.html Magyar származású Nobel-díjasok.]</ref> Nem volt cenzúra. A vallásgyakorlás nem volt korlátozva. A közbiztonság példaértékű volt. Ismeretlen volt a megvesztegetés és a korrupció.<ref name="Isépy Dezső.Gondolatok Horthy Miklósról és 1944. október 15-ről.">[{{MEK|02300/02398/02398.pdf}} Isépy Dezső.Gondolatok Horthy Miklósról és 1944. október 15-ről 135.oldal]</ref>

 

 

 

== A dinasztiaalapító ==