„Lendvanemesd” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bot: 5 interwiki link migrálva a Wikidata d:q907319 adatába)
|weboldal =
}}
'''Lendvanemesd''' (korábban ''Nemsócz'', {{szlovénul|Nemčavci}}, [[vend nyelv|vendül]] ''Nemčovci'') falu [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Muravidék]]en, [[Pomurska]] régióban. Közigazgatásilag [[Muraszombat]]hoz tartozik.
 
== Fekvése ==
 
== Története ==
[[1365]]-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu ''"Nempty in districtu Sancti Martini"'' alakban szerepel.<ref>Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> A felsőlendvai uradalom szentmártoni kerületéhez tartozott. A SzéchíSzéchy család fiági kihalása után a BatthányBatthyány és Szapáry csaldokécsaládoké lett.
 
Vályi András szerint ''" NEMESÓCZ. Nimcsevczi. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai G. Szapári, és G. Battyháni Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Martyántzhoz nem meszsze, és annak filiája, határja hozzá hasonlító."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek szerint ''" Nemsócz, vindus falu, Vas vgyében, a muraszombati uradalomban, 36 kath., 99 evang. lak."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
Vas vármegye monográfiája szerint ''" Nemesd. A házak száma 38, a lakosoké 238, akik csekély kivétellel vendek. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Mura-Szombat."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>
 
[[1910]]-ben 226, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ához tartozott. [[1919]]-ben átmenetileg a [[Vendvidéki Köztársaság]]hoz tartozott. Még ebben az évben a [[Szerb–Horvát–Szlovén Állam|Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz]] csatolták, ami [[1929]]-től [[Jugoszlávia]] nevet vette fel. [[1941]]-ben átmeneti időre ismét [[Magyarország]]hoz tartozott, de [[1945]] után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. [[1991]] óta a független Szlovénia része. [[2002]]-ben 267 lakosa volt.