Wikipédia

„Erzsébet Ludovika porosz királyné” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Jdsteakley (vitalap | szerkesztései)
33 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
| halál helye = [[Drezda]] [[Fájl:Flag of the Kingdom of Prussia (1803-1892).svg|border|25px]]
| halál dátuma = [[1873]]. [[december 14.]] {{életkor-holt|1801|11|13|1873|12|14}}
| nemzetiség = [[Fájl:Flag of Bavaria (lozengy).svg|border|25px]] bajor
| házastárs = [[IV. Frigyes Vilmos porosz király]]
| szakma = Bajor királyi hercegnő</br>Poroszország királynéja
39. sor:
# Maximiliana Jozefa hercegnő (1810–1821), gyermekként meghalt.
 
Erzsébet Ludovika hercegnő féltestvérei édesapjának első házasságából, amelyet [[Auguszta Vilma hessen–darmstadti hercegnő|Auguszta Vilma Mária hessen–darmstadti hercegnővel]] (1765–1796), Georg Wilhelm von Hessen-Darmstadt herceg (1722–1782) és Maria Luise Albertine von Leiningen-Dagsburg-Falkenburg (1729–1818) grófnő leányával kötött:
 
# [[I. Lajos bajor király|Lajos Károly Ágost herceg]] (1786–1868), 1825-től I. Lajos néven [[Bajorország uralkodóinak listája|bajor király]].
47. sor:
# [[Károly Tivadar bajor királyi herceg|Károly Tivadar Miksa herceg]] (1795–1875) tábornagy, aki a polgári származású Marie-Anne-Sophie Petin-nel (1796–1838) kötött rangon aluli házassága miatt elveszítette trónöröklési jogát.
 
Erzsébet hercegnőt családjában Elizának ''(Élise''-nek) nevezték. Születése után néhány évvel, a [[Háború a 3. koalíció ellen|harmadik koaíciókoalíció háborúja]] után Napóleon császár felszámolta a [[Német-római Birodalom|Német-római Birodalmat]], benne a Bajor Választófejedelemséget. Katonai szövetségi szerződés fejében viszont elismerte Miksa választófejedelmet az új Bajor Királyság első uralkodójának. Két húgának, [[Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő|Zsófia Friderika hercegnőnek]] és [[Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő|Mária Ludovika Vilma hercegnőnek]] házassága révén Erzsébet Ludovika hercegnő nagynénje lett [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet császárnénak]] és [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József császárnak]] is.
 
[[Fájl:Seidenbilder.png|thumb|right|300px|[[IV. Frigyes Vilmos porosz király|IV. Frigyes Vilmos király]] és Erzsébet királyné portréja, 1847.]]
68. sor:
</gallery></center>
=== Özvegységben ===
1860 utolsó napjaiban napjaiban a [[potsdam]]i [[Sanssouci]] kastélyban ápolt király állapota válságosra fordult. [[I. Vilmos német császár|Vilmos herceg]] értesítette a család tagjait, akik közül sokan vonaton és lovas szánkón Potsdamba utaztak, hogy búcsút vehessenek a haldoklótól. [[1861]]. [[január 2.|január 2-án]] a 65 éves [[IV. Frigyes Vilmos porosz király|IV. Frigyes Vimos király]] elhunyt, szeretett feleségének és számos családtagjának jelentétében. Végakaratának megfelelően a királyt a Sanssouci kastély parkjában álló Béke-templomban ''(Friedenskirche)'' temették el. Trónját öccse, [[I. Vilmos német császár|I. Vilmos király]] örökölte, akit 5 év múlva a [[Német Birodalom]] császárává kiáltottak ki.
 
A megözvegyült Erzsébet Ludovika királyné visszavonult közélettől. A következő években a potsdami Sanssouci, a berlini [[Charlottenburg]] és a [[rajnaRajna]]-menti [[Stolzenfels]] kastélyokban élt. Sógorával, [[I. Vilmos német császár|I. Vilmos királlyal]] baráti viszonyt tartott. Jótékony célú missziókat teljesített, ápolta elhunyt férjének emlékezetét. 1871-ben az [[Észak-Rajna–Vesztfália|észak-rajna-vesztfáliai]] Keppel kolostor épületében leányiskolát és -nevelő intézetet alapított ''Keppelsche Schul- und Erziehungsanstalt).''. Az intézmény első igazgatónőjének, Nanny von Monbartnak megbízólevelét ő maga adta át a Charlottenburg kastélyban tartott audiencián.
 
=== Halála ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Erzsébet_Ludovika_porosz_királyné”