„Abszolútum” változatai közötti eltérés

138 bájt hozzáadva ,  6 évvel ezelőtt
Tagolás jav, korrektúra
a (Bot: 25 interwiki link migrálva a Wikidata d:q481201 adatába)
(Tagolás jav, korrektúra)
Az '''abszolútum''' [[metafizika]]i fogalom, amely a [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|hegeli]] filozófiában mint Abszolút Szellem, mint a legfőbb világész nyer értelmet. Az elnevezés az '''abszolút''' szóból származik (amely viszont a latin ''absolutus'' – teljes, tökéletes; az ''absolvere'' – eloldozni igéből): bevégzett, föltétlen, semmitől sem függő, korlátlan; a [[relatív]] ellentéte.
 
== Az '''abszolútum''' további értelmezései ==
Az '''abszolútum''' további értelmezései: ''1.)'' A végső valóság. ''2.)'' A feltétlen létező, amely maga minden más feltételéül szolgál. ''3.)'' A végtelen, amely minden végesnek feltétele. ''4.)'' A legmagasabb rendű létező, a legfőbb lény, azaz - egyesek szerint - [[Isten]].
# A végső valóság.
# A feltétlen létező, amely maga minden más feltételéül szolgál.
# A végtelen, amely minden végesnek feltétele.
# A legmagasabb rendű létező, a legfőbb lény, azaz - egyesek szerint - [[Isten]].
 
== Keresztény teológiai értelmezés szerint ==
Keresztény teológiai értelmezés: Abszolút valami, amennyiben önmagában, önmaga által van, és mástól nem függ. A teljességgel abszolút az, amit önmagától létezőnek, önmagától igaznak és önmagától jónak gondolunk, és ami e tekintetben nem függ semmitől (ellentétele a relatív). A feltétlenről tapasztalatot szerezhetünk a gondolkodás segítségével a megismerésben, ahol a relatívot vagy feltételtől függőt mint ilyent ismerjük meg, valamint az erkölcsi kötelesség érzésében. A kereszténység igényt tart az abszolút vallás címére: a kereszténység nem fokozza abszolúttá a végességet, a feltételhez-kötöttséget, a relativitást, amely minden emberi dolognak, tehát minden vallásnak is sajátossága. De mivel Isten Jézus Krisztusban feltétlenül elfogadta a végest, és önmagát közölte a végessel, ezért a kereszténység azzal az igénnyel lép fel, hogy a vallások között egyedülálló, hogy minden más vallásnak a beteljesedése és hogy a történelmen belül minden tekintetben felülmúlhatatlan. Ez az abszolútság tehát nem a történeti feltételektől függő és bűnös Egyházra vonatkozik, hanem Isten kegyelmére. -- Nem-keresztény vallások, kereszténység.
 
== A romantika az abszolútumról ==
Az abszolút fogalma egy újabb felfogásban az anyag elemi szintjét (a létezés valós alapelemeinek szintjét) jelenti (Vajó Zoltán: Véletlen és determinizmus 2006. ELTE PPK). Eszerint valójában ezen a szinten történnek az események, az ember pedig egy jóval magasabb bonyolultságú perceptuális valóságban létezve csak következtetni tud az abszolút valóságra (tehát valószínűségekben gondolkozik). A világ megismerésének egyetlen reális útja, ha az emberi gondolkodásban explicit célként jelenik meg az abszolút gondolkodásra való törekvés. Ennek első lépéseként egy [[Abszolút szótár]] kialakítása és folyamatos bővítése vált szükségessé. Ebben a szótárban nincsen helye a valóságban igazolhatóan nem létező (az abszolútból nem származtatható) fogalmaknak.
{{csonk-szakasz}}
== A fogalom egy újabb felfogásban ==
Az abszolút fogalma egy újabb felfogásban az anyag elemi szintjét (a létezés valós alapelemeinek szintjét) jelenti. (<ref>Vajó Zoltán: Véletlen és determinizmus 2006. ELTE PPK)</ref>. Eszerint valójában ezen a szinten történnek az események, az ember pedig egy jóval magasabb bonyolultságú [[perceptuális valóságbanvalóság]]ban létezve csak következtetni tud az abszolút valóságra (tehát valószínűségekben[[valószínűség]]ekben gondolkozik). A világ megismerésének egyetlen reális útja, ha az emberi gondolkodásban explicit célként jelenik meg az abszolút gondolkodásra való törekvés. Ennek első lépéseként egy [[Abszolút szótár]] kialakítása és folyamatos bővítése vált szükségessé. Ebben a szótárban nincsen helye a valóságban igazolhatóan nem létező (az abszolútból nem származtatható) fogalmaknak.
 
{{DEFAULTSORT:Abszolutum}}
 
== Források, jegyzetek ==
* Vajó Zoltán: Véletlen és determinizmus 2006. ELTE PPK
[[Kategória:Filozófia]]