„Margarethe hadművelet” változatai közötti eltérés

Új kép
(Új kép)
[[október 11.|Október 11-én]] Moszkvában aláírták az újabb előzetes fegyverszüneti feltételeket (időhúzási céllal). Tito képviselete mellett ifj. Horthy Miklós tárgyalt a jugoszlávok segítségével való kiugrásról, a tárgyalás [[október 15.|október 15-re]] volt kitűzve. [[Otto Skorzeny]] ekkor már a városban tartózkodott. Tizenötödikén, vasárnap reggel a ''Micky Maus'' hadművelet keretében Skorzeny különítményével rövid, sikeres tűzharc után elrabolta a tárgyalás helyszínéül kijelölt budai épületéből Miklóst, majd még ezen nap 13:10-kor<ref>Más források szerint 14:00-kor.</ref> Horthy bejelentette a kiugrást és az oroszokkal való fegyverszünetet. Este, nem sokkal lemondása után letartóztatták és az újjáalakult „[[Nyilasok]]” átvették a hatalmat.<ref>A ''Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalmat'' augusztus 24-én a Sztójay-kormány betiltotta. Ezután ''„Hungarista Mozgalom”'' néven két hónapig illegálisan működött.</ref> Másnap, 16-án reggeli 5:59-kor Skorzeny-ék megindították a ''Panzerfaust'' hadműveletet, amellyel bevették a [[Várhegy (Buda)|Várhegyet]], majd a nap folyamán a főváros főbb pontjait.<ref>Lásd Charles Whiting: Skorzeny, 55–69. o.</ref> A nyilas hatalomátvétellel október közepétől továbbra is hadszíntér maradt Magyarország. A fegyverszüneti egyezményt végül [[1945]]. [[január 20.|január 20-án]] kötötték meg a szövetségesek az [[Ideiglenes Nemzeti Kormány|Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal]],<ref>[http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/doksi/fszunet.html Az 1945. januári fegyverszüneti-szerződés.]</ref> amit az 1945. évi V. törvényben hirdettek ki.<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8212 Az 1945. évi V. törvény szövege] az 1000ev.hu-n.</ref>
 
[[Fájl:Erdődy palota 1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Az Erdődy-palota a budapesti [[Dísz tér]]en. A nácik itt rendezték be a [[Waffen-SS]], a [[Gestapo]] és a [[Hitlerjugend]] magyarországi központját]]
Meg kell jegyezni, hogy ha a magyar kormány már március elején kilép a tengelyből, az előbb-utóbb egyértelműen a német megszállást vonta volna maga után. A ''Margarethe''-re kijelölt egységek ellenségként érkeztek volna az ország nyugati, északi és déli feléből, amire a Magyar Királyi Honvédség nem tudott volna megfelelő minőségű ellenállást felállítani. Nagy a valószínűsége, hogy a Kállay-kormányt lemondatják a szélsőjobb javára (vagy ha nem, Budapestet ostrom alá veszik a németek már március végén, esetleg a kormány ismét [[Debrecen]]be menekül), a politikai és etnikai szempontból nemkívánatos személyekkel szemben pedig az októberinél korábbi és határozottabb fellépéssel élnek. Magyarország hadszíntérré válását ez a korai kiugrás semmiképpen sem odázhatta volna el, a magyar csapatok súlyos veszteségei pedig szintén valószínűsíthetőek, a németek mellett a román és szlovák csapatok is segédkeztek volna az ország keleti és dunántúli területeinek „védelmében”. Mindazonáltal a magyar szabotázsakciókkal támogatott ''2.'' és ''3. Ukrán Front''ok valószínűleg eredményesebben tudnak előretörni, ami azt jelenti, hogy a ténylegesen decemberre tervezett [[ardenneki offenzíva]] alakulataiból már a szeptember-októberi csatározásokra az ország nyugati felébe rendelnek német páncélos és -gránátos alakulatokat, vereségük azonban így is valószínűsíthető. Ez a fordulat valószínűleg 1-2 hónappal lerövidíthette volna a második világháborút, de Magyarország hadszíntérré válását, valamint polgári és katonai áldozatainak számát nem csökkenthette volna.
 
Meg kell jegyezni, hogy ha a magyar kormány már március elején kilép a tengelyből, az előbb-utóbb egyértelműen a német megszállást vonta volna maga után. A ''Margarethe''-re kijelölt egységek ellenségként érkeztek volna az ország nyugati, északi és déli feléből, amire a Magyar Királyi Honvédség nem tudott volna megfelelő minőségű ellenállást felállítani. Nagy a valószínűsége, hogy a Kállay-kormányt lemondatják a szélsőjobb javára (vagy ha nem, Budapestet ostrom alá veszik a németek már március végén, esetleg a kormány ismét [[Debrecen]]be menekül), a politikai és etnikai szempontból nemkívánatos személyekkel szemben pedig az októberinél korábbi és határozottabb fellépéssel élnek. Magyarország hadszíntérré válását ez a korai kiugrás semmiképpen sem odázhatta volna el, a magyar csapatok súlyos veszteségei pedig szintén valószínűsíthetőek, a németek mellett a román és szlovák csapatok is segédkeztek volna az ország keleti és dunántúli területeinek „védelmében”. Mindazonáltal a magyar szabotázsakciókkal támogatott ''[[2.'' Ukrán Front|2.]] és ''[[3. Ukrán Front'']]ok valószínűleg eredményesebben tudnak előretörni, ami azt jelenti, hogy a ténylegesen decemberre tervezett [[ardenneki offenzíva]] alakulataiból már a szeptember-októberi csatározásokra az ország nyugati felébe rendelnek német páncélos és -gránátos alakulatokat, vereségük azonban így is valószínűsíthető. Ez a fordulat valószínűleg 1-2 hónappal lerövidíthette volna a másodikII. világháborút, de Magyarország hadszíntérré válását, valamint polgári és katonai áldozatainak számát nem csökkenthette volna.
 
== Jegyzetek ==
Névtelen felhasználó