„Scherzo zongorára és zenekarra (Bartók)” változatai közötti eltérés

A mű jelentőségét így foglalta össze [[Somfai László]]: ''"A zongora-zenekari Scherzo nyilvánosságra kerülése óta többen megírták, hogy a "ma poco variato" rész egész sor későbbi Bartók-paritúra előfutára. A Két kép-beli Falu tánca robusztus jelenetei, az 1. román táncból hangszerelt zenekari változat, a Négy zenekari darab scherzója, de legfőképpen A fából faragott királyfi fabáb-kartaktere és táncanyaga új megvilágításba kerültek azóta, hogy tudjuk, már 1904-19051904–1905-ben "feltalálta" Bartók művének ezt a rendkívül jellemző barbaro-hangját. Ő bizonyára tisztában volt jelentőségével, s alkalmasint ez magyarázza, hogy megtiltotta a rendetlennek ígérkező bemutató előadást. Hiszen nem a maga pianista képességeinek csillogtatását szolgálta a partitúra! Jószerivel meg sem menthette volna a produkciót, mert a zenekar mellett eltörpült a zongora szerepe."''