„Növelő részfélcsoport” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
6. sor:
Ezért az összes balnövelő elem halmazát (pontosabban e halmaz és a félcsoportművelet párosát) az S félcsoport '''balnövelő részfélcsoport'''jának nevezzük és S<sup>(b)</sup>-vel jelölhetjük. A formális definíció pedig:
<center><big>
Itt ''P(S)'' az S tartóhalmaz [[hatványhalmaz]]át, azaz részhalmazai halmazát jelöli; a „részfélcsoport” elnevezést pedig a következő tétel indokolja: <br>
12. sor:
* Triviális, hogy a szorzás asszociatív S<sup>(b)</sup>-, hisz a szorzás az S<sup>(b)</sup> valódi részhalmazon nyilvánvalóan [[asszociativitás|asszociatív]], ha egyszer az egész tartóhalmazon az.
* S<sup>(b)</sup> zárt a szorzásra; ha n,m∈S<sup>(b)</sup>, akkor nm∈S<sup>(b)</sup>. A feltételek szerint ∃T,U⊂S: (nT=S ∧ mU=S).
** Ehhez elegendő belátni, hogy van olyan V⊂S, melyre mV épp az S n szerinti őse (azaz T). Ilyen van, hiszen ∃U⊂S: mU = S, és a jobb oldali halmazból kiválasztva a T-beli elemek m szerinti ősének elemeit, ezek előállnak m'''u''' – ahol u∈U – alakban; ekkor ezen U-beli u-k
== Jobbnövelő részfélcsoport ==
25. sor:
* Triviális, hogy a szorzás asszociatív S<sup>(j)</sup>-, hisz a szorzás az S<sup>(j)</sup> valódi részhalmazon nyilvánvalóan [[asszociativitás|asszociatív]], ha egyszer az egész tartóhalmazon az.
* S<sup>(j)</sup> zárt a szorzásra; ha n,m∈S<sup>(j)</sup>, akkor nm∈S<sup>(j)</sup>. A feltételek szerint ∃T,U⊂S: (Tn=S ∧ Um=S).
** Ehhez elegendő belátni, hogy van olyan V⊂S, melyre Vm épp az S n szerinti őse (azaz T). Ilyen van, hiszen ∃U⊂S: Um = S, és a jobb oldali halmazból kiválasztva a T-beli elemek n szerinti ősének elemeit, ezek előállnak '''u'''m – ahol u∈U – alakban; ekkor ezen U-beli u-k
== További tulajdonságok ==
33. sor:
<center> <big>S<sup>(b)</sup>∩S<sup>(j)</sup> = ∅</big> </center>
Ez a következő állításból következik: egy (S, ¤) félcsoport egyik eleme sem lehet egyszerre balnövelő és jobbnövelő elem.
* Bizonyítás: [[Növelő elem#A fogalom antiszimmetriája|ld. itt]].
=== Félcsoport felbontása az elemek növelősége szerint ===
Az [[Növelő részfélcsoport#A növelő részfélcsoportok diszjunktak|előző állítás]] egyszerű következménye az alábbi: Jelölje <code>S<sup>(0)</sup></code> az <code>(S,¤)</code> félcsoport se nem jobb-, se nem balnövelő elemeinek halmazát, vagyis legyen <center><big>S<sup>(0)</sup> = S\(S<sup>(j)</sup>∪S<sup>(b)</sup>)</big>.</center>
<br>
Ekkor<br> <center>S = S<sup>(b)</sup>ΔS<sup>(j)</sup>ΔS<sup>(0)</sup>;</center> vagyis S<sup>(b)</sup>, S<sup>(j)</sup>, S<sup>(0)</sup> páronként diszjunkt
=== A növelő részfélcsoportokban nincs ezekhez tartozó, de ellentétes oldali növelő elem ===
Azaz:
<center>
# (S<sup>(b)</sup>)<sup>(j)</sup> = ∅;
50. sor:
</center>
Tegyük fel például, hogy S<sup>(b)</sup>-nek mégis csak lenne egy n∈S<sup>(b)</sup> jobbnövelő eleme (tehát lenne olyan valódi részhalmaz, Y⊂S<sup>(b)</sup>, amelyre Yn = S<sup>(b)</sup>); ebből következően az S<sup>(b)</sup> minden eleme, így az n elem is „előállítható” '''y'''n alakban, tehát valamely y∈Y-nal yn = n. Belátjuk, hogy ez az y bal oldali egységeleme S-nek. Az n elem balnövelő eleme S-nek (hisz n∈S<sup>(b)</sup>), tehát van olyan T⊂S valódi részhalmaza S-nek, amelyre nT = S, és így az S tetszőleges s∈S elemére van olyan x∈T, amelyre nx = s; és így
Ebből következően az S bármely valódi R részhalmazára yR = R≠S. Ne feledjük azonban, hogy y∈Y⊂S<sup>(b)</sup>, tehát y maga is balnövelő elem, így létezik őse, olyan R⊂S, amelyre yR = S, holott ez az előbbi mondatból következően (YR = R) ellentmondás. Tehát a balnövelő részfélcsoportnak nincs olyan jobbnövelő eleme, amely eleme is lenne.
77. sor:
== Hivatkozások ==
=== Források ===
* Lajos Sándor: ''A félcsoportok növelő elemeiről''. Tanulmány, megjelent: ''A [[Magyar Tudományos Akadémia]] III. oszt. (matematikai és fizikai tudományok osztályának) közleményei'' XV. köt. 3. sz. Akadémiai Kiadó, Bp.,
=== Jegyzetek ===
|