„Természetjárás Magyarországon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kamu források, az írás tartalmát nem támasztják alá. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{nincs forrás}}
A magyarországi szervezett [[természetjárás]] legjelentősebb képviselője a [[Magyar Természetjáró Szövetség]].
== Története ==
A magyar természetjárás kialakulása az [[17. század]] első felében az egykori [[Magyar Királyság]] területéhez tartozó [[Magas-Tátra]] környékén kezdődött. Az első ismert Tátra-kutató [[Frölich Dávid]] volt, aki a [[Lomnici-csúcs]] megmászásának élményét vetette papírra. Az évszázad végén már több, nagy tapasztalattal rendelkező hegyivezetőről is vannak feljegyzések az útikönyvek lapjain. Ekkor már rendszeresen szerveztek iskolai kirándulásokat, hegymászásokat tapasztalt idegenvezetőkkel az élen. Az [[1683]]-ban megjelent ''Ungarischer Simplicissimus'' című műben említik [[Augustini ab Hortis Keresztély|Augustini Keresztély]] nevét, akinek nagy szerepe volt a tátrai utak rendezésében.
[[Buchholtz György (író)|ifjabb Buchholtz György]] [[1717]]-ben készítette el a déli Tátra látóképét, amin 19 csúcsot nevezett meg. Ő fedezte fel a [[Deményfalvi-barlang]]ot és készítette el első rajzát, amelyet [[Bél Mátyás]] a ''Hungariae antiquae et novae prodromus,'' 1723 művében tett közzé.
A [[18. század]] derekán egyre több külföldinek is felkeltette érdeklődését a Tátra. Felkereste az osztrák [[Johann Ehrenreich Fichtel]] ([[1788]]) és Hacquet ([[1792]]-[[1794]]), valamint az angol [[Robert Townson]], akinek magyarországi útleírása [[1797]]-ben jelent meg ''Travels in Hungary'' címen.
15 ⟶ 14 sor:
A fellendülő idegenforgalom szinte maga után hozta egy szervezeti egység felállítását, amely összefogta, koordinálta az egyelőre egymástól függetlenül létező kis csapatokat.
[[1879]]. [[augusztus 10.|augusztus 10-én]] Tátrafüreden volt az alakuló közgyűlése a [[Magyarországi Kárpát Egyesület]]nek (MKE). Ez volt a világon a hatodik ilyen jellegű társaság. Megkezdődött a [[szervezett turizmus]]
[[1874]]-ben évkönyvet adott ki az MKE, amely a magyar túramozgalom első sajtótermékének tekinthető.
22 ⟶ 21 sor:
[[1888]]. [[december 28.|december 28-án]] 273 taggal megalakult az MKE Budapesti osztálya. Az osztály elnöke a kiváló tudós-alpinista, báró [[Eötvös Loránd]], alelnöke [[Lóczy Lajos]] egyetemi tanár, ügyvezető alelnöke dr. [[Téry Ödön (turistamozgalom-szervező)|Téry Ödön]], titkára pedig dr. Thirring Gusztáv lett. [[1889]]. februárban Téry és Thirring szerkesztésében útjára bocsátották az első magyar turistalapot, a „Turisták Lapját” s már az első évben 124 km utat jelöltek [[turistajelzés]]sel a főváros környékén.
[[1891]]. [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] az MKE budapesti osztálya kimondta a megszűnését és nyomban utána, 152 taggal megalakult a [[Magyar Turista Egyesület]]. Az új egyesület elnöke báró Eötvös Loránd, alelnöke dr. Téry Ödön dr., titkára pedig dr. Thirring Gusztáv lett. Megalakult tehát az ország második turistaegyesülete, s tulajdonképpen ezzel vette kezdetét a turistaságnak az egész országra egységes kiterjesztése.
Sorra jelentek meg a kisebb turistaegyesületek:
68 ⟶ 67 sor:
|[[1896]]
|[[Kőszeg]]
|MTE Kőszegi
|-
|[[1896]]
80 ⟶ 79 sor:
A [[20. század]] elején a központi turistaszervezet létesítésének a gondolata került előtérbe.
[[1913]]. [[november 30.|november 30-án]] volt a [[Magyar Turista Szövetség]] (MTSZ) alakuló közgyűlése. Elnökének gróf [[Teleki Sándor]]-t jelölték.
A [[trianoni békeszerződés]] után csak nagy nehezen indult meg újból a magyar természetjáró mozgalom. A magyarországi túramozgalom számára az ország legnagyobb része, a Magas-Tátra és [[Erdély]], úgyszólván minden jelentősebb hegyvidék elveszett, és nem maradt más, mint néhány [[középhegység]].
Ezért nehezen indult meg ismét a turistaélet Magyarországon.
Az [[1921]]. évi LIII. tc., a testnevelési törvény a turistaalapot a testnevelési alapba olvasztotta be és a testnevelési ügyeket – így a turistaságot is – a kultusztárca hatáskörébe utalta. Az ismét megindult szervezési munka eredményeképpen szép gyarapodást tudtak felmutatni az egyesületek taglétszám tekintetében. [[Turistajelzés|Útjelzések]] készültek és megépült a Csúcshegyi, Félsőtárkányi, Magyarkúti, Szentkúti, Nagyszénási (Munkás TE), Klastrompusztai, Kevélynyergi, Zsíroshegyi, Kisinóci menedékház és a Mátraháza.
[[Fájl:Kekturistajelzes.jpg|bélyegkép|jobbra|250px||A [[Országos Kéktúra|kék jelzés]] egy fán]]
A [[1930-as évek]] elején alig remélt nagy lendülettel indult meg az alkotó munkásság. Egymás után épültek a jelentős menedékházak, így a Bánkúti, Telekesi, Újhutai, Dömörkapui, Nagyvillámhegyi, Kő-hegyi, Hatvan Ferenc, Szárhegyi, Várgesztesi, Nógrádi menedékház. [[1931]]-ben a nagyszabású turistakiállítás mozgatta meg a magyar túramozgalmat, [[1932]]-ben pedig a hegyestetői turista-mintaterület létesítése jelentett határkövet a mindjobban terjeszkedő mozgalomban. Amikor [[1933]]-ban a Magyar Turista Szövetség 20 éves jubileumát ünnepelte, a megcsonkított országban 50 menedékház hirdette a magyar túramozgalom életképességét több mint egymillió [[pengő]] értékben; 81 foglalt forrás volt az ország területén, és mintegy 3500 km jelzett út kalauzolta a turistákat a magyar hegyekben és erdőkben.
[[1938]]-ban a hatalmas arányú [[Szent István-vándorlás]] mozgatta meg a magyar turisták tömegeit. Az ország keleti végétől, a [[Nagy-Milic]]től az ország nyugati végéig, [[Írott-kő]]ig terjedő több, mint 800 kilométeres útvonalon létesült úgynevezett [[Országos Kéktúra|országos kék jelzés]] (kéktúra) a Trianon utáni Magyarország területének minden [[hegység]]ét összekapcsolta a [[Mecsek]] kivételével.
[[1952]]-ben a [[Budapesti Lokomotív Sportkör]] túramozgalmat indított a kéktúra útvonalán. Az útvonal azóta többször módosult, meghosszabbodott.
[[1978]]-ban ezt az utat járta be [[Rockenbauer Pál]] és
== Magyarországi túramozgalmak ==
[[Fájl:Cserhats near holloko.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Túrázók a [[Cserhát-hegység]]ben]]
A közel 200 ma is működő magyarországi túramozgalom közül néhány:
108 ⟶ 107 sor:
* [[Magyar Pálos Rend|Pálos]] kolostorok Magyarországon
* Palóc Út
*
* [[Somogyi Várak]]
* Somogy Turistája
| |||