„Tyrannosauridae” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
78. sor:
|1={{clade
|1=''[[Albertosaurus]]''
|2=''[[Gorgosaurus]]''* }}
|label2= Tyrannosaurinae 
|2={{clade
98. sor:
|1={{clade
|1=''[[Albertosaurus]]''
|2=''[[Gorgosaurus]]'' }}
|label2= Tyrannosaurinae 
|2={{clade
178. sor:
 
=== Élettörténet ===
[[Fájl:Gorgosaurus death pose.jpg|bélyegkép|Egy növendék ''Gorgosaurus libratus'' majdnem teljes csontváza a Royal Tyrrell Őslénytani MúzembanMúzeumban (Royal Tyrrell Museum of Paleontology).]]
A feltételezés szerint a gyors növekedési időszak végén az ''Albertosaurus'' elérte a nemi érettséget, a növekedés azonban lassabb ütemben folytatódott az állat élete végéig.<ref name=ericksonetal2004/><ref name=ericksonetal2006/> Úgy tűnik, hogy a nemi érettség növekedési szakaszban történő kialakulása egyaránt jellemző a kis<ref name=ericksonetal2007>{{cite journal|last=Erickson|first=Gregory M.|coauthors= Curry Rogers, Kristi; Varricchio, David J.; Norell, Mark.; & Xu, Xing|year=2007|title=Growth patterns in brooding dinosaurs reveals the timing of sexual maturity in non-avian dinosaurs and genesis of the avian condition|journal=Biology Letters|volume=3|pages=558–561|doi=10.1098/rsbl.2007.0254}}</ref> és a nagy<ref name=lee_werning2008>{{cite journal|last=Lee|first=Andrew H.|coauthors= Werning, Sarah|year=2008|title=Sexual maturity in growing dinosaurs does not fit reptilian growth models|journal=PNAS|volume=105|pages=582–587|doi=10.1073/pnas.0708903105|pmid=18195356}}</ref> méretű dinoszauruszokra, ahogy a nagyobb [[emlősök]]re, például az [[ember]]re vagy az [[elefántfélék|elefántra]] is.<ref name=lee_werning2008/> A nemi érettség aránylag korai kialakulása élesen eltér attól a mintától, ami a madaraknál tapasztalható, melyeknél ez az állapot csak a növekedés végén alakul ki.<ref name=lee_werning2008/><ref name=ricklefs2007>{{cite journal|last=Ricklefs|first=Robert E.|year=2007|title=Tyrannosaur ageing|journal=Biology Letters|volume=3|issue=2|pages=214–217|doi=10.1098/rsbl.2006.0597}}</ref>
 
204. sor:
|A ''T. rex'' jobb lábának csontváza.
|}
1993-ban [[Jack Horner]] és Don Lessem kijelentették, hogy a ''Tyrannosaurus'' túl lassú volt, és valószínűleg egyáltalán nem volt képes a futásra (azaz a lépések között nem volt levegőben töltött fázis).<ref name=hornerlessem1993>{{cite book|first=John R.|last=Horner|coauthors=Lessem, Don|title=The complete T. rex|publisher=Simon & Schuster|location=New York City|year=1993|pages=|isbn=0-671-74185-3}}</ref> Azonban Holtz (1998-ban) megállapította, hogy a tyrannosauridák és közeli rokonaik a leggyorsabb nagy méretű theropodák voltak.<ref name=Holtz1998TaxonomyCoelurosauria>{{cite journal|first=Thomas R.|last=Holtz|title=Phylogenetic taxonomy of the Coelurosauria (Dinosauria; Theropoda)|journal=Journal of Paleontology|date=1996-05-01|volume=70|issue=3|pages=536–538|url=http://jpaleontol.geoscienceworld.org/cgi/content/abstract/70/3/536|accessdate=20090529}}</ref> Christiansen (1998-as) becslése alapján a ''Tyrannosaurus'' lábcsontjai nem voltak sokkal erősebbek az elefánténál, ami relatív módon lekorlátozza a csúcssebességet és megakadályozza a futást (nincs levegőben töltött fázis), ebből arra következtetett, hogy e dinoszaurusz maximális sebessége 11&nbsp;m/s körül lehetett, ami nagyjából egy futó ember sebességének felel meg.<ref name=Christiansen1998Strength>{{cite journal|author=Christiansen, P.|title=Strength indicator values of theropod long bones, with comments on limb proportions and cursorial potential|journal=Gaia|year=1998|volume=15|pages=241–255|issn=0871-5424|url=http://www.mnhn.ul.pt/geologia/gaia/19.pdf|format=PDF|accessdate=20090529}}</ref> Farlow és kollégái (1995-ben) kijelentették, hogy egy 6–8&nbsp;tonnás ''Tyrannosaurus'' súlyos vagy talán végzetes sérülést is elszenvedhetett, ha túl gyors mozgás közben elesett, mivel a felsőtestét 6&nbsp;''g''-s lassulás (a [[nehézségi gyorsulás]] hatszorosa, körülbelül 60&nbsp;m/s²) érte a földnek való ütközéskor, és a méreteihez képest apró karjai nem lettek volna alkalmasak a becsapódás erejének csökkentésére.<ref name=farlowetal1995>{{cite journal|last=Farlow|first=James O.|coauthors=Smith, Matthew B.; & Robinson, John M.|year=1995|title=Body mass, bone "strength indicator", and cursorial potential of ''Tyrannosaurus rex''|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=15|issue=4|pages=713–725|url=http://www.vertpaleo.org/publications/jvp/15-713-725.cfm|accessdate=20090529}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.newscientist.com/article/mg14819982.600-the-bigger-they-come-the-harder-they-fall.html|title=The bigger they come, the harder they fall|date=1995-10-07|pages=18|accessdate=20090529}}</ref> Azonban a [[zsiráf]]okról ismert, hogy képesek akár 50&nbsp;[[A sebesség mértékegységei|km/h]]-s sebességgel is galoppozni, annak ellenére, hogy ezzel lábtörést vagy ennél súlyosabb sérülést kockáztatnak, ami még egy olyan „biztonságos” környezetben is végzetes lehet, mint egy [[állatkert]].<ref>{{cite web|url=http://www.wildlifesafari.info/giraffe.html|publisher=WildlifeSafari.info|title=Giraffe|accessdate=20090529}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.zoo.org/zoo_info/history/chapters/history4.html|title=The History of Woodland Park Zoo - Chapter 4|accessdate=20090529}}</ref> Így elképzelhető, hogy szükség esetén a ''Tyrannosaurus'' is gyorsan mozgott, vállalva az ezzel járó veszélyt; ennek lehetőségét az ''[[Allosaurus]]'' esetében is megvizsgálták.<ref name=Alexander2006DinoBioMechanics>{{cite journal|author=Alexander, R.M.|title=Dinosaur biomechanics|journal=Proc Biol Sci.|date=August 7, 2006|volume=273|issue=1596|pages=1849–1855|doi=10.1098/rspb.2006.3532|publisher=The Royal Society|pmid=16822743|url=http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?artid=1634776|accessdate=20090529}}</ref><ref name=Hanna2002MultipleInjuriesBigAl>{{cite journal|last=Hanna|first=Rebecca R.|year=2002|title=Multiple injury and infection in a sub-adult theropod dinosaur ''(Allosaurus fragilis)'' with comparisons to allosaur pathology in the Cleveland-Lloyd dinosaur quarry collection|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=22|issue=1|pages=76–90|doi=10.1671/0272-4634(2002)022[0076:MIAIIA]2.0.CO;2}} – a „Nagy Al” néven ismert ''[[Allosaurus]]'' sérüléseinek felsorolása, melyek közül legalább egy, egy esésnek tudható be.</ref> A ''Tyrannosaurus'' mozgásával kapcsolatos legújabb vizsgálat nem szűkítette le jobban a sebességet a 17-től 40&nbsp;km/h-ig terjedő sétára illetve lassú vagy mérsékelt tempójú futásra.<ref name=hutchinson2004/><ref name=HutchinsonGarcia2002TrexSlow>{{cite journal|authors=Hutchinson, J. R. and Garcia, M.|date=2002-02-28|title=''Tyrannosaurus'' was not a fast runner|journal=Nature|volume=415|pages=1018–1021|doi=10.1038/4151018a|author=Hutchinson, John R.|url=http://www.nature.com/nature/journal/v415/n6875/full/4151018a.html|accessdate=20090529}} Összegzés az alábbi cikkben: {{cite web|url=http://www.sciencenews.org/articles/20020302/fob1.asp|title=No Olympian: Analysis hints ''T. rex'' ran slowly, if at all|accessdate=20090529}}</ref> Egy 2007-es sebességteszt, melyet egyenesen a fosszíliákból vett adatokon alapuló számítógépes modellek felhasználásával készítettek, 8&nbsp;m/s-os (28,8&nbsp;km/h-s) csúcssebességet állapított meg.<ref name=SellersManning2007ProcRSocB>{{cite journal|title=Estimating dinosaur maximum running speeds using evolutionary robotics|journal=Proc. R. Soc. B|doi=10.1098/rspb.2007.0846|publisher=The Royal Society|month=07|year=2007|author=Sellers, W.I., and Manning, P.L.|volume=274|pages=2711|url=http://rspb.royalsocietypublishing.org/content/274/1626/2711.full.pdf+html|format=PDF|accessdate=20090529}} Ez feltehetően az alábbi cikk korai változata: {{cite journal|last=Sellers|first=W. I.|coauthors=, Manning, P.L., Crompton, R.H. and Codd, J.R.,|year=2007|title=Exploring elastic energy storage effects in bipedal locomotion using evolutionary robotics|journal=Journal of Biomechanics}}</ref><ref>{{cite web|url=http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/6956867.stm|author=Liz Seward|title=T. rex 'would outrun footballer'|date=2007-08-21|accessdate=20090529}} A cikk idézetet tartalmaz a University of Manchester kutatója, Dr. Bill Sellers közreműködésével a ''Proceedings of the Royal Society B'' című folyóiratban megjelent egyik cikkből.</ref>
 
=== Tollak ===