„Margarethe hadművelet” változatai közötti eltérés

a
(Apró módosítás)
=== 1944 márciusa ===
A ''Margarethe I'' végső változatának kidolgozására [[február 28.|február 28-án]] adta ki a parancsot Hitler. A parancs három kikötést is tartalmazott: a felvonulás az országon belül történjen átvonuló csapatoknak álcázva (innen a ''„trójai faló”'' elnevezés), a csapatmozgásokat „álcélok” megadásával leplezni kell, valamint meg kell erősíteni a megszálló egységeket ejtőernyős, páncélos és motorizált, illetve a légierő egységeivel, továbbá megszálló rendőri erőkkel. A főbb hadigazdasági és politikai központokat is ki kell jelölni. [[március 3.|Március 3-án]] Hitler a déli, ukrajnai harchelyzetek szokásos megbeszélésén közölte a hadvezetéssel, hogy a ''Margarethe I'' március végére tervezett végrehajtása késői, legalább két héttel korábbra kell kitűzni. [[március 4.|Egy nappal később]] az [[1. Ukrán Front]] [[Kijev]]től nyugatra áttörte a német frontvonalakat és a nap végére 150&nbsp;km mélységben, 20–25&nbsp;km szélességben kiszögellést létesítettek. Hitler ezen a napon hagyta jóvá a végleges megszállási tervet is. [[március 5.|Ötödikén]] a [[2. Ukrán Front|2.]] és [[3. Ukrán Front]]ok is megkezdték az áttörési hadműveleteket a [[Dél Hadseregcsoport]] erőivel szemben. Ezen a napon kapják meg a megszállásra kijelölt német csapatok a felvonulási terveket, amellyel március 12-ére érhetnék el a készültséget, a hadműveleti tervek végrehajtásának időpontját március 15-ére tűzték ki. A [[Tarnopol]] térségében elszenvedett veszteségek miatt azonban ezt az időpontot sem sikerült tartania az [[Oberkommando der Wehrmacht|OKW]]-nek,<ref>Az OKW az ''[[Oberkommando der Wehrmacht]]'' rövidítése, ami magyarul a Wehrmacht főparancsnoksága.</ref> a kijelölt egységekből átvezényeltek párat a térségbe, így a hadműveleti tartalékból kellett a helyüket pótolni és [[Bécs]] környékére vezényelni.
[[Kép:Bundesarchiv Bild 101I-680-8282A-16A, Budapest, Panzer VI (Königstiger).jpg|jobbra|bélyegkép|280px|Német páncélos Budapesten, 1944 őszén]]
 
Két nappal később, [[március 7.|március 7-én]] a megszálló csapatok parancsnokául kijelölt [[Hermann Foertsch|Foertsch]] tábornokot a Führer főhadiszállására rendelték a ''Trojanisches Pferd („Trójai faló”)'' hadművelet pontosítása céljából. Ekkor határozták meg a március 18-ai, szombati végleges időpontot, amit javaslatra vasárnapra, mint kedvezőbb naptári napra, módosítottak. Másnap Foertsch tábornok [[Bécs]]ben felállítja a főhadiszállását, és a Bécs körüli területeket választják a felvonulási, átrakodási területek helyszínéül. Ezen a napon jelentette bizalmas kiadásában az [[Magyar Távirati Iroda|MTI]], hogy az [[1. Ukrán Front]] előretolt egységei 160&nbsp;km-re közelítették meg a magyar határt. [[március 10.|Március 10-én]] az ''OKW'' értékelése szerint ''„a magyar egységek harci ereje korlátozott, kiképzésük hiányos, a felszerelésük nem kielégítő. Komoly ellenállásra tehát nem lehet számítani.”''<ref>Az idézet a folyóirat-cikk írójától idézett, nem az OKW-től.</ref> Másnap [[Lakatos Géza]] vezérezredes,<ref>Később Magyarország miniszterelnöke 1944. augusztus–október között.</ref> a [[keleti front (második világháború)|keleti front]] mögötti ''Magyar Megszálló Erők'' parancsnoka a Führer főhadiszállására utazott, ahol [[Kurt Zeitzler|Zeitzler]] vezérezredessel tárgyalt, majd [[Berchtesgaden]]ben Hitler is fogadta. [[Mauthausen]]ben a ''[[Sicherheitsdienst]]'' 320 fős különítménye dr. [[Hans Geschke]] [[SS-Standartenführer]] parancsnoksága alatt gyülekezett, másnap [[Ernst Kaltenbrunner]] tart nekik eligazítást.<ref>[[Ernst Kaltenbrunner|Kaltenbrunnert]], a [[Reichssicherheitshauptamt|Birodalmi Biztonsági Hivatal]] (''Reichssicherheitshauptamt SD'', RSHA) vezetőjét a [[nürnbergi per]] után felakasztották.</ref> Tizenkettedikén Hitler aláírja, majd az OKW kiadja a végleges támadási parancsot.<ref>A parancs 20 példányban készült, egy példány a [[nürnbergi per]]ben is szerepelt a peranyagok között.</ref> A [[bécs]]i magyar konzul, [[Bothner Károly|Bothner]] báró jelenti Budapestnek, hogy az osztrák főváros közelében 5 német hadosztály gyülekezik. [[március 13.|Március 13-án]] Lakatos jelentést tett Horthynak a 11-ei németországi találkozókon történtekről. [[Bajnóczy József]] vezérkar főnök-helyettes 19:30-ra meghallgatásra kérette [[Heribert Fütterer|Fütterer]] altábornagyot és magyarázatot kért a bécsi eseményekről, azaz miért rakodtak ki öt napja folyamatosan 40-50 német katonai szerelvényt [[Bécsújhely]]-[[Kismarton]] (''Wiener Neustadt''-''Eisenstadt'') térségében? A [[zágráb]]i magyar nagykövetség is német csapatösszevonások megkezdését jelentette a [[Muraköz]]ben. A magyar hadvezetés ezeket egyértelműen a megszállás előzményeinek tekintette. [[március 14.|Tizennegyedikén]] német hírek közölték, a [[3. Ukrán Front]] [[Nyikopol]] térségében vezetett újabb támadásaira a német csapatok több napja rendezett visszavonulást hajtanak végre. [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] és a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|szociáldemokraták]] a németekkel szembeni ellenállásra szólítják fel Kállayt.
 
10 720

szerkesztés