Wikipédia

„Ekron” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
35. sor:
A történelem során számos településről feltételezték, hogy Ekron területén fekszik, többek között Aqirról, Qataráról, Zikrinről és Cézárea Martimáról. [[Jeremiás próféta|Jeremiás]] azt írta, hogy Ekron keletre volt [[Asdód|Ashdódtól]] és Yavnétől (összhangban a modern értelmezéssel), de megemlítette azt is, hogy némelyek Statron-toronnyal (i. e. 4. századi föníciaiak lakta település a későbbi Cézárea területén) azonosították. Ez lehetett az oka annak, hogy Rabbi Abbahu Cézáreával azonosította Ekront a Talmudban (Meg. 6a).
 
Edward Robinson (amerikai bibliatudós) először az arab Aqir faluval azonosította Ekront 1838-ban,<ref>C. R. Conder - H. H. Kitchener,&nbsp;<em>The Survey of Western Palestine</em>&nbsp;<strong>II</strong>&nbsp;(London: The Committee of the Palestine Exploration Fund, 1882), p.&nbsp;408.</ref> ezt a nézetét azonban elvitatta Stewart Macalister (ír származású régész) 1913-ban, aki Khirbet Dikerinnel azonosította az ókori várost. Később ezt is megcáfolta William F. Albright (amerikai régész és bibliatudós) 1922-ben, aki Qatrával azonosította a várost.<ref>William F Albright, "Contributions to the Historical Geography of Palestine".&nbsp;<em>The Annual of the American School of Oriental Research in Jerusalem</em>&nbsp;2<strong>/3&nbsp;</strong>(1921/1922), pp. 1-46.</ref>
 
Végül azután a 20. század második felében a kutatók arra az álláspontra jutottak, hogy Ekron a mai Tel-Miqne területén helyezkedett el,<ref>Seymour Gitin - Trude Dothan, "The Rise and Fall of Ekron of the Philistines: Recent Excavations at an Urban Border Site".&nbsp;<em>The Biblical Archaeologist</em>&nbsp;<strong>50</strong>/4 (1987), pp. 197–222.&nbsp;doi:10.2307/3210048.&nbsp;JSTOR&nbsp;3210048.</ref><ref>Seymour Gitin, "Tel Miqne-Ekron: A type-site for the inner coastal plain in the Iron Age II period". Seymour Gitin - William Dever,&nbsp;<em>Recent Excavations in Israel: Studies in Iron Age Archaeology</em>(Winona Lake, Indiana: Eisenbrauns, 1989), p.&nbsp;24.</ref> amit az 1996-os feltárások során áttörő eredményeket produkáló régészeti feltárások megerősítettek.<ref>S. Gitin - T. Dothan - J. Naveh, "A Royal Dedicatory Inscription from Ekron".&nbsp;<em>Israel Exploration Journal</em>&nbsp;47 (1997), pp.&nbsp; 9-16.</ref>
54 ⟶ 53 sor:
A kerámialeletek azt bizonyítják, hogy a város területén már a [[kalkolitikum]]<nowiki/>tól, illetve a kora bronzkortól kezdve megjelentek az első letelepülők. A térséget kananeus népek lakták. Egy 400 éves időintervallum után, amelyről meggyőző régészeti leletek hiányában nem sokat tudni, egy nagyszabású expanzió során foglalták el a kánaániták a felsővárost az i. e. 1600-asévekben.
 
A kánaánita város az i. e. 13. századra területeket veszített, és tűzvész pusztította a [[bronzkor]] összeomlásának idejében. Ezeket a területeket a [[filiszteusok]] állították helyre a vaskor hajnalán az i. e. 12. században. Az [[Újasszír Birodalom]]<nowiki/>ból is maradtak feljegyzések Ekronról. Az újasszír forrásokban először a [[II. Sarrukín asszír király|II. Sarrukín]] [Sargon] khorsabadi palotájában megtalált domborművön találkozunk Ekronnal - az ezen található jelenet az i. e. 712-es ostromot ábrázolja. A következő forrás az i. e. 705-ben trónra került [[Szín-ahhé-eríba|Szin-ahhé-eriba]] [Szanhérib] felirata, amely a 701-es eseményekről tájékoztat. A felirat szerint az ekroniak fellázadtak a Szanhérib által kinevezett király, Padi ellen; és Padit a júdeai királyhoz, [[Ezékiás júdai király|Ezékiás]]<nowiki/>hoz küldték Jeruzsálembe vasra verve. Szanhérib kivonult Ekron ellen, miközben az Ekron-beliek Mustri király támogatását kérték. Az Ekron védelmére vonuló egyiptomi csapatokat Szin-ahhé-eriba Eltekénél legyőzte, majd kegyetlenül leverte a lázadókat, megölette a vezetőket, és híveiket fogságba vitette. Ez a hadjárat vezetett Szanhérib Jeruzsálem elleni rajtaütéséhez, amely során Szanhérib kényszerítette [[Ezékiás júdai király|Ezékiás]]<nowiki/>t, hogy állíttassa vissza hivatalába Padit, és nevezze ki Ekron királyának. Az asszír felirat szerint 46 júdeai várost foglaltak el és 200,105 embert vittek fogságba. Ashdód és Ekron fennmaradtak és erős városállamokká váltak az asszír fennhatóság alatt az i. e. 7. sz.-ban. Az újbabiloni király, [[II. Nabú-kudurri-uszur]] idejében - i.e. 604 és 562 között - feltételezhetően elpusztították a várost, ám az ebből az időből fennmaradt források „Akkaron”-ként említik, csakúgy, mint később a Makkabeusok könyvében (10:89), az i. e. második században.<ref>Peter James,&nbsp;„Dating Late Iron Age Ekron (Tel Miqne)”.&nbsp;<em>Palestine Exploration Quarterly</em><strong>&nbsp;138</strong>/2 (1985), pp.&nbsp;85–97</ref>
 
Az ásatások során több mint száz nagy méretű olívabogyó-prést találtak Ekron területén az i. e. 7. századig visszamenőleg. Ez a legnagyobb olívaolaj-termelőközpont, amely ebből az időből fennmaradt. E felfedezés alapján feltételezhetjük, hogy az olívaolaj-termelés igen fejlett volt az ókori Izraelben, és hogy ez volt az egyik fő olívaolaj-termelőközpontja a térségnek, beleértve Egyiptomot és Mezopotámiát is.<ref>Oded Borowski,&nbsp;<em>Daily Life in Biblical Times</em>&nbsp;(Atlanta, GA: Society of Biblical Literature, 2003), pp.&nbsp;71–72.</ref><ref>Nathan Macdonald,&nbsp;<em>What Did the Ancient Israelites Eat? Diet in Biblical Times</em>&nbsp;(Grand Rapids, Michigan: W. B. Eerdmans Publishing Company, 2008), pp.&nbsp;23–24.</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ekron”