„Thor (hordozórakéta)” változatai közötti eltérés

Az amerikai hordozórakéták fejlesztését [[1945]]-ben kezdték el a zsákmányolt német rakéták és kutatási eredmények alapján. Az amerikai légi haderő [[1955]]-[[1957]]1955–1957 között a többek között a [[Convair–774]], [[Hermes]], ''Thor'', [[Atlas]], [[Titan hordozórakéta|Titan]] folyékony hajtóanyagú ballisztikus [[hordozórakéta|hordozórakétákat]] fejlesztette.

A [[NASA]] [[1958]]. [[október 1.|október 1-jén]] történt megalakulása után a szárazföldi haderő és a haditengerészet befejezte saját rakétafejlesztéseit, minden intézményét átadta a NASA-nak mesterséges holdjait pedig a légi haderő indítja. A kifejlesztett hordozórakéta-családból kiválasztották a [[műhold]]ak hordozására alkalmas típusokat. A NASA különböző intézeteiben tervezték és fejlesztették ki (tovább), többek között a ''Thor–Delta'', [[Atlas–Centaur]], [[Saturn–V]] majd a [[Space Shuttle]] hordozórakéta-rendszereket. Az amerikai légi haderő a meglévő és leváltott ballisztikus rakétákra építve fejlesztette ki saját hordozórakéta-sorozatait, többek között Thor-Agena – ennek A,- B,- D változatait –, [[Titan hordozórakéta|Titan 3B]]–[[Agena rakéta|Agena D]]. Ezek alkalmazásával fokozatosan felhasználták a rendszerből kivont típusú, folyékony hajtóanyagú, katonai-ballisztikus rakétákat. 1958-19621958–1962 között 60 darabot [[Anglia|Nagy-Britániában]] is szolgálatba állítottak. A [[Kubai rakétaválság]] miatt kivonásra kerültek.

[[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje]] (USAF) a hadsereg [[Jupiter hordozórakéta|Jupiter hordozórakétájával]] versenyezhető rakétatípus fejlesztésébe kezdett. 1956-19581956–1958 között a [[McDonnell Douglas|McDonnell Douglas Corporation]] fővállalkozásával fejlesztették, építették. Az első sikeres repülésre [[1957]]. [[szeptember]]ében került sor.