„Fehérjeszintézis” változatai közötti eltérés

A '''fehérjeszintézis''' (transzláció) során képződnek azok aaz [[aminosav]]akból álló, lineáris, tehát nem elágazó molekulák, amelyeket gyűjtő néven fehérjéknek nevezünk.

A fehérjéket felépítő aminosavakat [[peptidkötés]] rögzíti egymáshoz, amelyeket a [[riboszóma]] nevű molekula-komplex alakít ki a sejt citoplazmájában. Az aminosavakból összeálló, [[fehérje|proteineknek]] nevezett molekulák alkotják izomzatunk erőt kifejtő részét, és a tükörtojás sütés során kifehérédő karimáját is. A "fehérje" szó elnevezést pont az utóbbi megfigyelés alapján kapta e molekula típusmolekulatípus. A szervezetben lejátszódó reakciók túlnyomó többségét enzimek

katalizálják (eltekintve a [[ribozim]]októl), amelyek szintén fehérjék.

A sejt DNS állományában, bázispár -kombinációk formájában tárolt információ tulajdonképpen a 20 féle aminosav valamelyikét kódolja, 3 bázispáros szavakban. (tripletekben).

Egy-egy gén egy egy fehérje tervrajzát tartalmazza. A [[transzkripció]] során ez a leírás egy közti molekula ([[hírvivő RNS|mRNS]]) formájában mobilizálódik és a [[genom]]ból a fehérje szintézist végző riboszómákhoz kerül, amelyek az mRNS-t tervrajzként használva legyártják a fehérjéket, az aminosavakat egyenként egymás mögé kapcsolva. A transzkripció helye a sejt DNS állományához kötött [[eukarióták]], vagy valódi sejtmagosok esetén a sejtmag, míg [[prokarióták]], vagy sejtmagnélküliek esetén a [[citoplazma]].

*A létrejövő polipeptidlánc a [[Golgi-készülék]]ben éri el végleges szerkezetét, például úgy, hogy kisebb-nagyobb szénhidrát-láncok kapcsolódnak hozzá.