„Schlieren-kocsi” változatai közötti eltérés

2 583 bájt hozzáadva ,  7 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
(Új kategória: Személykocsik)
| gyártó = [[SGP]], [[Jenbacher Werke]]
}}
A (rövid) '''Schlieren-kocsi''' egy [[Ausztria|ausztriai]] vasúti személykocsi család, melyet svájci licensz alapján [[1965]] és [[1981]] között gyártott az [[Ausztria|ausztriai]] [[SGP]] és a [[Jenbacher Werke]] az [[Osztrák Szövetségi Vasutak]] számára. A közkeletű megnevezés az egyik licenszadó járműgyártó, az SWS Schlieren nevéből és székhelyéből ered, mely település [[Svájc|Svájcban]], [[Zürich]] mellett található. A típus tehát a megtévesztő külső hasonlóság ellenére nem azonos a svájci vasúttársaságok [[egységkocsi (Svájc)|EW I]] és [[egységkocsi (Svájc)|EW II]] típusú személykocsijaival. De nem tévesztendő össze a szintén [[Ausztria|ausztriai]] járműgyárak által az osztrák vasút számára gyártott [[Hosszú Schlieren-kocsi|Hosszú Schlieren-kocsikkal]] sem, melyek e típuscsalád továbbfejlesztésével jöttek létre és jelenleg CityShuttle márkanév alatt futnak.
A '''Schieleren-kocsi''' egy vasúti személykocsi család, melyet az [[Osztrák Szövetségi Vasutak|ÖBB]] üzemeltetett [[Ausztria|Ausztriában]]. [[1965]] és [[1981]] között gyártotta az [[SGP]] és a [[Jenbacher Werke]].
 
A járműveket elsősorban a belföldi távolsági forgalom számára tervezték, de az ÖBB-nél telt éveik alatt nemzetközi gyors- és személyvonatokkal eljutottak [[Olaszország|Olaszországba]], [[Svájc|Svájcba]], [[Németország|Németországba]] és [[Magyarország|Magyarországra]] is. Engedélyezett sebességük kezdetben 120 km/h volt, de az 1967-től kezdődően gyártott példányoknál már 140 km/h-ra módosították. A típuscsalád fő ismérvei a termes utastér, az alacsony tetőívelés, a kifelé nyíló kétszárnyú (de viszonylag szűk) feljáróajtók és azok jellegzetes elrendezése a kocsivégeknél - a mosdóhelyiség és kapcsolószekrény van a kocsi legvégén, a feljáróajtók ettől beljebb az utastér felé (hasonló jellegzetességgel bírnak még a [[francia]] [[Corail (vasúti személykocsi)|Corail-kocsik]] egyes altípusai is). A személykocsikból készült elsőosztályú, első-/másodosztályú, másodosztályú és másodosztályú-poggyászteres kivitel is, összesen 810 darab.
Napjainkban már nem üzemelteti őket az ÖBB, nagy részük leállítva várja további sorsát,<ref>{{cite web |url= http://regionalbahn.blogspot.de/2012/03/schlieren-temetok.html |title=RegionalBahn: Schlieren-temetők |first= |last=Halász Péter |work=regionalbahn.blogspot.de |year=2012 [last update] |accessdate=30 April 2012}}</ref> néhányat azonban eladtak a magyarországi [[Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút|GySEV]]-nek.
 
Az ÖBB a 2000-es években kezdte nagyobb arányban a típust kivonni a forgalomból és selejtezni vagy értékesíteni. 2003-ban, az akkor alakult [[Szlovákia|szlovákiai]] [[BRKS]] magán vasúttársaság az államvasúttól átvett Pozsony-környéki vonalain például az ÖBB-től bérelt Schlieren-kocsikkal látta el a személyforgalmat. [[Magyarország|Magyarországon]] a [[GYSEV]] és a [[MÁV-Nosztalgia]] vásárolt több darabot, előbbi menetrendszerinti személyvonataihoz, utóbbi pedig az élményvonatokhoz. [[Koszovó]] vasúttársasága, a [[Trainkos]] (volt HK/KŽ) 2009-2011 között összesen 10 Schlieren-kocsit vett át, melyekkel a svéd eredetű, régebbi személykocsijait cserélte le. Érdekesség, hogy az ország vitatott nemzetközi elismertségéből eredően nem rendelkezik UIC-országkóddal sem, a kocsik ezért eredeti osztrák pályaszámukon álltak forgalomba.
 
Napjainkban már nem üzemelteti őket az ÖBB, nagy részük leállítva várja további sorsát,.<ref>{{cite web |url= http://regionalbahn.blogspot.de/2012/03/schlieren-temetok.html |title=RegionalBahn: Schlieren-temetők |first= |last=Halász Péter |work=regionalbahn.blogspot.de |year=2012 [last update] |accessdate=30 April 2012}}</ref> néhányat azonban eladtak a magyarországi [[Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút|GySEV]]-nek.
 
==Jegyzetek==
96

szerkesztés