Wikipédia

„Lakner Artúr” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
36. sor:
Lakner Jakab és Krausz Róza fiaként született zsidó családban. 1916. november 12-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette a nála három évvel idősebb Wollner Ágnest, Wollner József és Kohn Mária leányát.<ref>Bp. VII. ker. állami házassági akv. 1139/1916. folyószám.</ref>
 
[[1919]]-ben a Corvin filmgyár dramaturgja volt. [[1924]]-től [[Charlie Chaplin]], [[Harold Lloyd]], [[Buster Keaton]] némafilmjeinek egyéni humorú magyar felirataival tűnt fel. [[1926]]-ban átvette a Royal Apollo filmszínház vezetését és [[1937]]-ig mind a Royal Apollo, mind a hozzá tartozó 7 premiermozi igazgatója volt. Írt színdarabokat is. Zenés gyermekszíndarabjai főleg a Vígszínházban[[Vígszínház]]ban kerültek bemutatásra, ahol [[1930]]-[[1938]] között tartott állandó gyermekelőadásokat. ''Édes Mostoha'' című gyermek operettjéből [[1935]]-ben filmet írt.[[ 1935]]. novemberébennovember 3-án a [[Magyar FilmMozgóképszínházi Iroda]]és műtermébenFilmipari elkezdtékTisztviselők azOrszágos elsőSzövetségének magyartárselnöke szinkron elkészítését és az alkotók dramaturgnak kérték fellett.<ref>Lakner AzLívia: őLakner feladata volt, hogy a [[Négybácsi és félszáz muskétás]]gyereke. című film német szövegét magyarra igazítsa19. átold.</ref>
 
[[1935]] novemberében a [[Magyar Film Iroda]] műtermében elkezdték az első magyar szinkron elkészítését és az alkotók dramaturgnak kérték fel. Az ő feladata volt, hogy a [[Négy és fél muskétás]] című film német szövegét magyarra igazítsa át. A ''Hófehérke'' című Walt Disney-filmben a hét törpe neveit (Tudor, Vidor, Morgó, Szende, Szundi, Hapci és Kuka) ő találta ki.<ref>Lakner Lívia: Lakner bácsi és száz gyereke. 14. old.</ref> A Fészek Klub örökös tagja volt.<ref>Lakner Lívia: Lakner bácsi és száz gyereke. 13. old.</ref>
[[1944]]-ben a származása miatt [[Németország]]ba hurcolták és ott nyoma veszett. Az utolsó hír [[Kecskemét]]ről érkezett róla, amikor a marhavagonba való beszállásra vártak a pályaudvaron és ott is a sínek mellett az időt kihasználva, a gyerekeknek játszott.<ref>{{cite web |url= http://gyermekszinhaz.uw.hu/lakn.html|title= A Gyermekszínház története |accessdate=2013-04-07 | publisher= gyermekszinhaz.uw.hu }}</ref>▼
 
▲[[1944]]-ben a származása miatt [[Németország]]babehívót hurcoltákkapott a Rökk Szilárd utcai gyűjtőtáborba. Ekkor orvosoktól próbált igaolást szerezni hogy a szíve nem egészséges, a felhívott jó barátai pedig letették a kagylót, nem akarván abba a gyanúba keveredni, hogy egy zsidón segítenek.<ref>Lakner Lívia: Lakner bácsi és ottszáz nyomagyereke. veszett64. old.</ref> Az utolsó hír [[Kecskemét]]ről érkezett róla, amikor a marhavagonba való beszállásra vártak a pályaudvaron és ott is a sínek mellett az időt kihasználva, aaz elhurcolásara váró gyerekeknek játszott.<ref>{{cite web |url= http://gyermekszinhaz.uw.hu/lakn.html|title= A Gyermekszínház története |accessdate=2013-04-07 | publisher= gyermekszinhaz.uw.hu }}</ref> Ezután [[Németország]]ba hurcolták és ott nyoma veszett.
 
Nehéz lenne felsorolni azt a sok száz gyereket, aki neki köszönhette színészi vagy művészi pályáját, vagy akár későbbi hírnevét. A teljesség igénye nélkül „Lakner-gyerekek”voltak: [[Ruttkai Éva]], [[Kishegyi Árpád]], [[Lakatos Gabriella]], [[Pataki Ferenc (fejszámoló)|Pataki Ferenc]], [[Rónai András]], [[Ferrari Violetta]], [[Szombathelyi Blanka]], [[Váradi Kató]] és [[Zsolnai Hédi]].
 
== Művei ==
* Jégkirály Kincse (gyerekdarab, [[Lajtai Lajos]] zeneszerzővel)
* Füllentő Péter (dráma, 1932)
* Királyok kincse (dráma, 1932)
64 ⟶ 67 sor:
|accessdate=2013-04-06
}}
* Lakner Lívia: Lakner bácsi és száz gyereke (Lord Kft., 1993.)
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lakner_Artúr”