„Ranger-program” változatai közötti eltérés

[[Amerikai Egyesült Államok|Amerikai]] űrszondák, melyeket a [[Jet Propulsion Laboratory]]ban (JPL) fejlesztettek ki. A [[NASA]] a [[Hold]] látható oldalának módszeres kutatását kezdte meg, amely a [[Surveyor-program]]mal, majd a [[Lunar Orbiter-program]]mal folytatódott és az [[Apollo-program]]malban, a Holdra szállással csúcsosodott ki.

Az eredeti tervek szerint a szondák fékezett leszállást kíséreltek volna meg, miközben egy szeizmométert tartalmazó tartályt ejtettek volna a Hold felszínére. A kezdeti balsikerek miatt módosították a programot. A szondák fékezés nélkül a Horldra zuhantak úgy, hogy közben a televíziótelevíziós kamerák az utolós pillanatikpillanatig fényképeztek.

* a Ranger–3, Ranger–4 és Ranger–5 mósosítottmódosított program alapján fékezett manőver végrehajtása mellett egy szeizmométer tartálytszeizmométertartályt kellett a felszínre juttatni.

Az űreszközök legfőbb feladata volt, hogy a felszerelt hat nagyfelbontású televíziós kamerával felvételeket készítsen a Hold Föld felől látható felszínéről. A felvételeknek {{szám|1287000}} kilométer távolsábantávolságban kellett indulniuk és becsapódásbecsapódásuk utolsó pillanatáig szolgáltatni az értkelhető képeket. Egy-egy űrszondától {{szám|1600}} fényképre számítottak. Rangerek fedezték fel a mikrokrátereket, az apró felszíni egyenetlenségeket, porréteget és a sugárrendszerek szerkezetét. Mozgásuk analizálásából a Hold tömegéretömegét határoztakhatározták meg pontos értékeketpontosabban.

A kutatási program teljes költsége 170 millió dollátdollár volt.