„Maléter Pál” változatai közötti eltérés

{{személy infobox

}}

'''Maléter Pál''' ([[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]], [[1917]]. [[szeptember 4.]] – [[Budapest]], [[1958]]. [[június 16.]]) az [[1956-os forradalom]] egyik [[vértanú]]ja, katona, az 1956. novemberi [[harmadik Nagy Imre-kormány]] honvédelmi minisztere. Ugyanazon a napon végezték ki, amikor [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] miniszterelnököt és [[Gimes Miklós]] újságírót.

 

Evangélikus értelmiségi családban született, édesapja, Maléter István jogakadémiai tanár, a lutheránus kollégium igazgatója volt [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]en; édesanyja Lakner Margit. Maléter Pál először Prágában orvosnak tanult a [[Károly Egyetem]]en, ahol részt vett a németellenes diákmegmozdulásokban. [[1938]] novemberében [[Budapest]]en, a Pázmány Péter Tudományegyetem orvostudományi karán folytatta tanulmányait, de anyagi nehézségek miatt újra kénytelen volt őket abbahagyni.

 

[[1956]] tavaszára ezredes lett.

 

[[1956]]. [[október 23.|október 23-án]] és 24-én a Várban lévő parancsnokságon volt, 24-én délben a Honvédelmi Minisztériumban vette át a főügyeletet.

 

(Gosztonyi Péter elbeszélése szerint a következőket mondta az őt az útról lebeszélni próbálóknak: ''„Akkor is: mennem kell. Ha nem megyünk – a szovjetek úgy veszik, mi nem akarunk tárgyalni. Mi szakítjuk meg a tárgyalás menetét… Tudom, volt ilyesmi már a magyar történelemben… De akkor is kötelességem menni!”'').<ref>[http://www.korunk.org/oldal.php?ev=1997&honap=10&cikk=1427 Korunk folyoirat<!-- Robot generálta cím -->]</ref> Január végéig szovjet fogságban volt, akkor átadták a magyar belügyi szerveknek.

 

Rákos Imre ([[1956]]-ban őrnagy) tanúvallomása szerint Maléter tiszttársai érdeklődésére [[október 30.|október 30-án]] azt mondta el, hogy a következő feltételek teljesülése esetén támogatja a forradalmat:

#A Nagy Imre-kormány elismerése

Elképzelései sokban eltértek a Corvin köz sok szabadságharcosának gondolkodásától, akik nála kevésbé voltak hajlamosak hinni a szovjetekkel való tárgyalások értelmében, illetve a Nagy Imre vezette kormányt – amelyet Maléter támogatott – sem tartották elég radikálisnak a szükségesnek tartott politikai változások végrehajtásához.

 

[[Fájl:Maléter Pál emléktáblája az Orbánhegyi út 29 számú ház előtt.JPG|thumb|right|200px|[[Emléktáblák Budapest XII. kerületében|Emléktáblája az Orbánhegyi út 29. számú ház előtt]] ]]

Kihallgatásai során végig következetesen kitartott amellett, hogy [[1956]]. [[október 23.|október 23-a]] és [[november 4.|november 4-e]] között Magyarországon forradalom zajlott. Ezen a véleményén azután sem változtatott, hogy a [[Nagy Imre-per]] vádlottainak levetítették a [[Köztársaság téri csata|Köztársaság téri]] véres eseményekről készített filmet, Szántó Zoltán hamis tanúskodásával, és ez komoly érzelmi megrendülést okozott neki.<ref>http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/szemelyek/maleter.htm</ref>

Nagy Imre perében a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntette vádjával halálra ítélték és az ítéletet [[1958]]. [[június 16.|június 16-án]] végre is hajtották a Kozma u. 13. sz. alatti gyűjtőfogház udvarán. ''„1958. június 16-án hajnalban, a kivégzést követően [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]], Maléter Pál és [[Gimes Miklós]] holttestét koporsóba tették és a budapesti Országos Börtön sétálóudvarán ásták el. A betemetett gödörre ócska bútorokat, limlomot hánytak. [[1961]]. [[február 24.|február 24-én]] titokban kiásták a koporsókat, köréjük kátránypapírt drótoztak és átvitték a szomszédos Újköztemető [[301-es parcella|301-es parcellájába]], ahol hamis nevek alatt (Nagy Imrét »Borbíró Piroska« fedőnéven) jeltelen sírba ismét elásták”'' – írta [[Rainer M. János]] történész.<ref>[http://www.rev.hu/html/hu/kiadvanyok/forradalom/ujratemetes.html Rainer M. János: Nagy Imre újratemetése– a magyar demokratikus átalakulás szimbolikus aktusa, Az 1956-os Magyar Forradalom történetének dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány]</ref>

 

[[Kép:Maléter Pál sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Maléter Pál sírja [[Budapest]]en. [[Új köztemető]]: 300.]]

Felesége és gyermekei a forradalom után Amerikába emigráltak.

[[1989]]-ben rehabilitálták és posztumusz vezérezredesnek nevezték ki. [[1989]]. [[június 16.|június 16-án]] a [[budapest]]i [[Hősök tere (Budapest)|Hősök terén]] nagy tömeg előtt rendezett ünnepélyes szertartást követően [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imrével]] és a forradalom más mártírjaival együtt újratemették.

 

A forradalom leverése után sokáig tartotta magát a vágyszülte hír, hogy Malétert nem fogták el az oroszok, vagy ha igen, kiszabadult és a [[Bakony]] hegyei közt gyűjti a csapatokat, hogy megmentse a forradalmat. Egy másik változat szerint a helyszín a [[Bükk (hegység)|Bükk]] volt. (Talán nem véletlen, hogy mindkét hegység korábban népi hősök, [[betyár]]ok legendás búvóhelye volt. A [[Mecsek]] hegyeiben a forradalom után csakugyan hetekig folytatódott a felkelők – a [[mecseki láthatatlanok]] – ellenállása.)

''„(A legenda) bizonyára ugyanazzal magyarázható, mint Maléter Pál hírnevének üstökösszerű felívelése a forradalmi napokban. Mint katona, fiatal, de már parancsnoki pozícióban levő tiszt, mindenki másnál tökéletesebben tudta kielégíteni a romantikus szabadsághős iránti népi igényt” – írta [[Litván György]] történész.<ref>[http://www.rev.hu/html/hu/kiadvanyok/szovegek_evk2000/litvan.htm Litván györgy: Mítoszok és legendák 1956-ról, Tanulmányok 1956-ról, 1956-os Intézet]</ref>

 

{{csonk-szakasz}}

 

== Vitatott kérdések ==

Maléter 1956-os szerepének vannak vitatott pontjai, főleg mióta [[Pongrátz Gergely]], a Corvin köz felkelőinek parancsnoka visszaemlékezéseiben azt írta, Maléter agyonlőtt két elfogott felkelőt a Kilián laktanyában és másik hét halálát okozta, amikor egy csoportot kizavartatott az épületből a szovjet tankok elé. Mások, mint Eörsi László megalapozatlannak tartják ezeket a vádakat.<ref>[http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/tanulmanyok/1956/corvin Eörsi László: Corvin köz, 1956 - Tanulmányok 1956-ról, 1956-os Intézet]</ref>

{{források}}

 

* [[Eörsi László]]: [http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/tanulmanyok/1956/corvin Corvin köz, 1956 - Tanulmányok 1956-ról, 1956-os Intézet<!-- Robot generálta cím -->]

* Eörsi László: ''Corvin köz, 1956'' In: [[Beszélő]], 2000/9-10. szám, 95-98. o.

{{Commonskat|Pál Maléter}}

 

* ''Maléter István és a balítéletek,'' in: Filep Tamás Gusztáv: ''A hagyomány felemelt tőre.'' Válogatott és új esszék, tanulmányok az 1918–1945 közötti (cseh)szlovákiai magyar kultúráról, Budapest: Ister, 2003, 25–119

 

* Zeman László: Gymnasiológia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai, Somorja-Dunaszerdahely: Fórum-Lilium Aurum, 2003