„Victor Cousin” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(nemz. kat + kieg.)
[[Fájl:Victor Cousin by Gustave Le Gray, late 1850s-crop.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|Victor Cousin az 1850-es években]]
'''Victor Cousin''' ([[Párizs]], [[1792]]. [[november 2.]] – [[Cannes]], [[1867]]. [[január 14.]]) francia filozófus, közoktatásügyi miniszter.
 
==Élete==
Apja szegény kézműves volt. Mint az ''école normale'' kitűnő tanulóját tanárai, [[Pierre-Paul Royer-Collard]] és [[Maine de Biran]] a [[filozófia|filozófiába]] vezették be. [[1814]]-ben ennek az iskolának tanítója, a következő évben Royer-Collard helyettesítője lett a [[Sorbonne]]-on, ahol a skót filozófia szellemében adott elő. [[1817]]-ben [[Németország]]ba ment, majd [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegellel]], 1818-ben [[Friedrich Wilhelm Joseph Schelling|Schellinggel]] is megismerkedett. [[Franciaország]]ba a német filozófiát vitte be. Szabadelvű szelleme miatt a kormány [[1821]]-ben eltiltotta sorbonne-i előadásaitól és amikor 1822-ben az école normale-t is feloszlatták, Cousin állás nélkül maradt. Ekkor nevelőnek ment, majd [[1824]]-ben második németországi útjára indult. [[Drezda|Drezdában]] a porosz kormány kivánságárakívánságára - mely [[karbonari]]nak tartotta - elfogták és [[Berlin]]be vitték. Visszatérve Párizsba, az új kormány visszahelyezte tanszékére. Ekkor szerzett magának ékesszóló és előkelő előadásaival rendkivülirendkívüli hírt, népszerűséget és befolyást. [[1830]]-ban az akadémia tagja, majd államtanácsos, a közoktatás főfelügyelője, az ''école normale'' igazgatója és [[1832]]-ben Franciaország kinevezett pairje. 1831-ben a kormány megbízásából beutazta Németországot, hogy ennek tanügyéről hivatalos jelentést tegyen; a feladatnak egy egykötetes munkával felelt meg: ''De l'instruction publique dans quelques pays de l'Allemagne et particuliérement en Prusse'' (3 kiad. Párizs 1840). Magyarra fordította [[Bártfay Kálmán]] (Pest 1844). Hasonló célból járta be később [[Hollandia|Hollandiát]] és írta meg: ''De l'instr. Publique en Hollande'' című munkáját (u. o. 1837). [[Adolphe Thiers]] minisztériumában [[1840]]. [[március 1.|március 1-jén]] átvette a közoktatásügyi tárcát, de már októberben lemondott és ezután csak tudományának és az írói pályának élt.
 
== Művei ==
Művei között említést érdemelnek Proklos (5 k. 1820-25) és Abelard (2 kiad. 1849-59) munkáinak kiadásai. Pluto (8. kiad. 1825-40), DecartesDescartes (6 k. 1824-26) és Termemann német filozófiatörténetének (2. K. 1831) fordítása, részben kiadása; továbbá ''Fragments philosophiques'' (1826), ''Nouveaux Fragments'' (1829) ''Étude sur Pascal'' (6. Kiad. 1877), ''Cours de philosophie'' (1836). Két főműve: ''Le Vrai, le Beau et le Bien'' (1817, 23. Kiad. 1881) és ''Cours de l'histoire de la philosophie moderne'' (8 k. 1841, 7. kiad 1866). Összes műveit kiadta 22 kötetben (1846-47), ebből tisztán filozofiárafilozófiára tartozik 12 kötet.
 
== Munkássága ==