„Alsókomárnok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a szöveg pozíciója |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
25. sor:
A falu a [[17. század]] elején a [[vlach jog]] alapján keletkezett, első írásos említése [[1618]]-ból származik ''"Also Komarnik"'' néven. Makovica várának uradalmához tartozott. Lakói a 17. században favágással, fazsindely készítéssel foglalkoztak. [[1787]]-ben 32 házában 237 lakos élt. [[1828]]-ban 33 háza volt 253 lakossal. [[1863]]-tól gőzfűrész működött a településen. Kiterjedt erdei a [[19. század]]ban Vestphalen gróf birtokában voltak. [[1880]] és [[1910]] között sok lakosa vándorolt ki a tengerentúlra.
Vályi András szerint ''"Alsó, és Felső Komárnyik. Két tót falu Sáros Várm. földes Uraik G. Áspremont Uraság, lakosaik katolikusok, többen ó hitűek, fekszenek Zboróhoz más fél mértföldnyire, harmitzadgya is van egyiknek; határbéli földgyeik soványasok, fájok mind a’ két féle, ’s legeljök is elegendő van, vagyonnyaik selejtesek, marhákkal kereskedést indíthatnak."''
Fényes Elek szerint ''"Alsó- és Felső-Komárnik, Sáros v. 2 egymáshoz igen közel fekvő orosz falu, a gallicziai és zempléni határszéleken, a makoviczi uradalomban: 69 romai, 440 g. kath., 18 zsidó lak. Alsó-Komarnyikon postahivatal van. Határuk sziklás, sovány; erdejük igen nagy; szarvasmarhát sokat tartanak."''
[[1910]]-ben 307, többségben ruszin lakosa volt, jelentős [[németek|német]] kisebbséggel. A falu az [[első
2001-ben 165 lakosából 144 [[szlovákok|szlovák]] és 16 [[ruszinok|ruszin]] volt.
35. sor:
== Nevezetességei ==
* A falu, Volodimír Sičinský építész tervei alapján [[1938]]-ban épített [[görög katolikusok|görög katolikus]] fatemplomáról híres. Benne [[18. század]]i ikonosztáz látható, mely [[Tőketerebes]]ről származik.
* Határában van az Északkeleti-
* Szabadtéri múzeuma van.
| |||