„Hatáskeresztmetszet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: interwikik eltávolítása (Wikidata) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor:
:<math> d\sigma = \frac{dn}{j_0} </math>
ahol <math> dn </math> a <math> \theta </math> és <math> \theta + d\theta </math> közötti szöggel eltérülő részecskék számát jelenti egységnyi idő alatt a <math> d\Omega = 2\pi \sin\theta d\theta </math> [[térszög]]be. Az eltérülés
:<math> d\sigma = 2\pi b db \,\! </math>
25. sor:
== Kvantummechanika ==
A [[kvantummechanika|kvantummechanikában]] a [[pálya (fizika)|pálya]] fogalma a [[határozatlansági reláció]] miatt elveszti értelmét. {{refhely|Landau III|1. $. A határozatlansági elv}} A kvantummechanika viszont egy nem teljesen önkonzisztens elmélet, nem lehet kizárólag saját fogalmaiból kiindulva teljes elméletet alkotni. A kvantummechanika a klasszikus fogalmak között teremt újszerű kapcsolatot. Elsősorban a [[mérés]] az, amely visszanyúl a klasszikus fizikához, mert a mérés egy klasszikus makroszkopikus test és egy kvantumobjektum
:<math> \psi \approx e^{ikz} + \frac{f(\theta)}{r} e^{ikr} </math>
44. sor:
[[Fájl:Gammaray CrossSections Si.png|thumb|300px|A fotonszórás különböző esetei: a [[fotoeffektus]], [[Compton-szórás]], [[Rayleigh-szórás]] és [[párkeltés]] parciális hatáskeresztmetszete]]
Különösen a [[részecskefizika|részecskefizikában]] és a [[magfizika|magfizikában]] a [[szórás (fizika)|szórási]] folyamatok rendkívül sokféle végállapothoz vezethetnek. A szórás lehet rugalmas, rugalmatlan és mélyen rugalmatlan. Utóbbi esetben új részecskék keletkeznek, egyesek pedig eltűnnek, ezért a mélyen rugalmatlan folyamatok száma rendkívül nagy lehet. Minden említett folyamatnak kiszámolható a hatáskeresztmetszete, ezeket egyenként az adott folyamat '''parciális hatáskeresztmetszet'''ének hívjuk. Ezek összege az adott ütközés vagy szórás teljes hatáskeresztmetszete. Minden ilyen folyamat hatáskeresztmetszete a bejövő részecskék teljes tömegközépponti energiájának függvénye. A mélyen rugalmatlan folyamatok egy részére – amelyek új részecskék keletkezésével járnak – jellemző, hogy bizonyos összenergia alatt nem mehetnek végbe, mert ezt az [[energiamegmaradás]] törvénye megtiltja. Amikor azonban az összenergia eléri a keltendő részecskék [[nyugalmi tömeg]]ének összegét, akkor a folyamat lehetségessé válik. Ezt az energiát az adott folyamat ''
== Megjegyzések ==
|