Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
:<math> d\sigma = \frac{dn}{j_0} </math>
 
ahol <math> dn </math> a <math> \theta </math> és <math> \theta + d\theta </math> közötti szöggel eltérülő részecskék számát jelenti egységnyi idő alatt a <math> d\Omega = 2\pi \sin\theta d\theta </math> [[térszög]]be. Az eltérülés <math> \theta </math> szögét egyértelműen meghatározza a beeső részecske [[ütközési paraméter]]e, az a <math> b(\theta) </math> távolság amelyre az erőcentrumtól elhaladna a részecske, amennyiben nem lenne kölcsönhatás és ezért egyeneseneegyenesen haladna tovább. Feltesszük, hogy <math> \theta </math> és <math> b </math> között egyértelmű a kapcsolat, ezért <math> \theta </math> és <math> \theta + d\theta </math> közé azok a részecskék szóródnak, amelyek <math> b </math> és <math> b + db </math> között érkeznek. Ez egy olyan körgyűrű, amelynek területe <math> 2\pi b db </math>, az ezen keresztül időegységenként érkező részecskék száma pedig <math> dn = 2\pi b db j_0 </math> és így a hatáskeresztmetszetre a {{refhely|Landau I|18.$. Részecskék szórása}}
 
:<math> d\sigma = 2\pi b db \,\! </math>
== Kvantummechanika ==
 
A [[kvantummechanika|kvantummechanikában]] a [[pálya (fizika)|pálya]] fogalma a [[határozatlansági reláció]] miatt elveszti értelmét. {{refhely|Landau III|1. $. A határozatlansági elv}} A kvantummechanika viszont egy nem teljesen önkonzisztens elmélet, nem lehet kizárólag saját fogalmaiból kiindulva teljes elméletet alkotni. A kvantummechanika a klasszikus fogalmak között teremt újszerű kapcsolatot. Elsősorban a [[mérés]] az, amely visszanyúl a klasszikus fizikához, mert a mérés egy klasszikus makroszkopikus test és egy kvantumobjektum kölcsömhatásakölcsönhatása. {{refhely|Landau III|7. $. A hullámfüggvény és a mérés}} A kvantummechanikában a kölcsönhatás, például [[szórás (fizika)|szórás]] időbeli lefolyásának leírásáról le kell mondanunk, a kvantummechanikai [[szóráselmélet]] a bejövő részecskék végtelenbeli kezdőállapotai és a kimenő részecskék végtelenbeli végállapotai között teremt összefüggést a szórásamplitúdón keresztül. A kezdeti és a végállapotot kváziklasszikus hullámfüggvény, a hulámfüggvényhullámfüggvény aszimptotikus alakja írja le, a szórásamplitúdót pedig a kvantummechanikai [[hullámegyenlet]]tel pl. a nemrelativisztikus kvantummechanikában a [[Schrödinger-egyenlet]]tel számolhatjuk ki. A kezdeti és végállapotot is tartalmazó hullámfüggvény aszimptotikus alakja, azaz amihez szórócentrumtól való távolság nagy, végtelenbe tartó értéke esetén a hullámfüggvény alakja közelít: {{refhely|Landau III|123. $. Általános szóráselmélet}}
 
:<math> \psi \approx e^{ikz} + \frac{f(\theta)}{r} e^{ikr} </math>
[[Fájl:Gammaray CrossSections Si.png|thumb|300px|A fotonszórás különböző esetei: a [[fotoeffektus]], [[Compton-szórás]], [[Rayleigh-szórás]] és [[párkeltés]] parciális hatáskeresztmetszete]]
 
Különösen a [[részecskefizika|részecskefizikában]] és a [[magfizika|magfizikában]] a [[szórás (fizika)|szórási]] folyamatok rendkívül sokféle végállapothoz vezethetnek. A szórás lehet rugalmas, rugalmatlan és mélyen rugalmatlan. Utóbbi esetben új részecskék keletkeznek, egyesek pedig eltűnnek, ezért a mélyen rugalmatlan folyamatok száma rendkívül nagy lehet. Minden említett folyamatnak kiszámolható a hatáskeresztmetszete, ezeket egyenként az adott folyamat '''parciális hatáskeresztmetszet'''ének hívjuk. Ezek összege az adott ütközés vagy szórás teljes hatáskeresztmetszete. Minden ilyen folyamat hatáskeresztmetszete a bejövő részecskék teljes tömegközépponti energiájának függvénye. A mélyen rugalmatlan folyamatok egy részére – amelyek új részecskék keletkezésével járnak – jellemző, hogy bizonyos összenergia alatt nem mehetnek végbe, mert ezt az [[energiamegmaradás]] törvénye megtiltja. Amikor azonban az összenergia eléri a keltendő részecskék [[nyugalmi tömeg]]ének összegét, akkor a folyamat lehetségessé válik. Ezt az energiát az adott folyamat ''köszöbenergiáküszöbenergiá''jának hívjuk. Ezen a ponton az energia függvényében a parciális hatáskeresztmetszet a nulláról gyorsan valamilyen véges pozitív értékre emelkedik. Az általában könnyebben mérhető teljes hatáskeresztmetszet ennek következtében ezen a ponton szintén ugrásszerűen emelkedik, amennyiben az összegben ennek láthatóságát más folymatokfolyamatok gyors csökkenése el nem nyomja.
 
== Megjegyzések ==
69 449

szerkesztés