„Arnold Sommerfeld” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
[[Fájl:Sommerfeld,Arnold 1935 Stuttgart.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Arnold Sommerfeld, [[1935]], [[Stuttgart]]]]
'''Arnold Sommerfeld''' (''Arnold Johannes Wilhelm Sommerfeld''
Sommerfeld vezette be a második [[kvantumszám]] (mellékkvantumszám) és a negyedik kvantumszám (spinkvantumszám) fogalmát.
Az [[alfa (állandó)|alfa]] mint állandó bevezetésében, valamint a [[röntgensugárzás]] elméletének kidolgozásában is úttörő szerepet vállalt.
23. sor:
[[1906]]-tól Sommerfeld a müncheni egyetem Elméleti Fizikai Intézetének professzora és igazgatója. Erre az állásra [[Wilhelm Conrad Röntgen|Wilhelm Röntgen]] ajánlotta.<ref>Jungnickel, 1990b, pp. 274, 277–278, and 281–285.</ref>
A [[19. század]] végén és a [[20. század]] elején [[Németország]]ban a [[Kísérleti fizika|kísérleti fizikának]] nagy elismertsége volt a közösségben. Az elméleti fizikusok, mint Sommerfeld Münchenben és [[Max Born]] [[Göttingen]]ben úttörői voltak az elméleti fizikának és a matematikai fizikának, ami segítette az elméletek igazolását.<ref>Jungnickel, 1990b, pp. 157 – 160, 254 ff., 304 ff., and 384 ff.</ref>.
Sommerfeld, [[Wolfgang Pauli]], [[Werner Heisenberg]], és [[Walter Heitler]] Born
Sommerfeld 32 éven át tanította a [[Mechanika|mechanikát]], [[Elektrodinamika|elektrodinamikát]], [[Optika|optikát]], [[Termodinamika|termodinamikát]], [[Statisztika#A statisztika részterületei|matematikai statisztikát]] és a fizikában használatos parciális differenciálegyenleteket. Speciális tanfolyamokat is tartott, melyek alapjai a kutatási területei voltak. Ezen tananyagok később publikációkban megjelentek. [[1942]]-[[1951]] között Sommerfeld az előadásai publikálásán is dolgozott, mely egy hatkötetes anyagban jelent meg: ‘Lectures on Theoretical Physics’ <ref>http://www.amazon.com/Electrodynamics-Lectures-Theoretical-Arnold-Sommerfeld/dp/0126546622</ref>
|