„Védjegy” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(== A védjegybitorlás == (új))
A '''védjegy''' [[jog]]i, azon belül [[iparjogvédelem|iparjogvédelmi]] fogalom. Az [[árujelző]]k közé tartozik. Lényegében "áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló olyan megjelölés, amelynek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg."<ref>Jogi lexikon 1999, 624.old.</ref>
 
[[Magyarország]]on a védjegyek és [[földrajzi árujelző]]k oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényt – többek között – a 2003. évi CII. törvénnyel módosították. Ez utóbbi [[2004]]. [[május 1.]] napján lépett hatályba.
 
== A védjegy fogalma Magyarországon ==
A magyar védjegytörvény 1.§ (1) szerint védjegyoltalomban részesülhet minden [[grafika]]ilag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely [[áru]]t vagy [[szolgáltatás]]t megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.
 
:A védjegy funkcióit a jogirodalom többféle módon határozza meg.
 
* A leglényegesebb a ''megkülönböztető funkció'', azaz a jogosult áruinak/szolgáltatásainak mások áruitól/szolgáltatásaitól való megkülönböztetése mások (gazdálkodási tevékenységet folytató szervezetek illetve magánszemélyek) azonos vagy hasonló jellegű áruitól vagy szolgáltatásaitól.<ref>Jogi lexikon 1999, 624.old.</ref>
* versenyeszköz funkció,
* reklámeszköz funkció,
 
== A védjegyoltalomban részesíthető megjelölések ==
A magyar védjegytörvény szerint védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen<ref> '''1997. évi XI. törvény''' a [[védjegy]]ek és a [[földrajzi árujelző]]k oltalmáról 1.§ (2) bekezdése </ref>:
* [[szó]], [[szóösszetétel]], beleértve a [[személynév|személyneveket]] és a [[jelmondat]]okat;
* [[betű]], [[szám]];
=== Viszonylagos kizáró okok ===
* 4. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban
* a) azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű megjelölés;
* b) a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;
megjelölés;
* c) eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történő használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.
* b) a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a
* (2) '''Korábbi védjegy''' az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint – az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában – az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült [[Párizsi Uniós Egyezmény]] alapján – lajstromozásától függetlenül – korábban vált belföldön közismert védjeggyé. Korábbi védjegyen – a megjelölés lajstromozásától függően –a korábbi védjegybejelentést is érteni kell.
védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy
* (3) A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a 18. § előírásainak megfelelően.
hasonlósága miatt;
* (4) E törvény alkalmazásában az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.
* c) eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel
azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történő használata a
jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.
* (2) '''Korábbi védjegy''' az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint – az (1)
bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában – az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült
[[Párizsi Uniós Egyezmény]] alapján – lajstromozásától függetlenül – korábban vált belföldön közismert
védjeggyé. Korábbi védjegyen – a megjelölés lajstromozásától függően –a korábbi védjegybejelentést is érteni kell.
* (3) A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet
annak jogosultja nem használt a 18. § előírásainak megfelelően.
* (4) E törvény alkalmazásában az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók
a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.
* 5. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés,
* a) amely másnak személyhez – különösen névhez, képmáshoz – fűződő korábbi jogát sértené;
* b) amely más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növényfajta nevével való ütközést is.
ütközést is.
* (2) Nem részesülhet védjegyoltalomban
* a) a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne; valamint
* b) azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a megjelölés, amely egy olyan védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, amelynek oltalma korábban lejárat miatt megszűnt, ha a megszűnés óta két év még nem telt el, kivéve, ha a korábbi védjegyet nem használták a 18. § előírásainak megfelelően.
megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne; valamint
* (3) Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve a megszűnés az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a megjelölésre vonatkozó bejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni.
* b) azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a megjelölés, amely egy olyan
védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, amelynek oltalma korábban lejárat miatt megszűnt, ha a
megszűnés óta két év még nem telt el, kivéve, ha a korábbi védjegyet nem használták a 18. § előírásainak
megfelelően.
* (3) Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve a megszűnés az (1) és (2) bekezdés
alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a megjelölésre vonatkozó bejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni.
* Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés akkor is, ha azt a [[képviselő]], illetve az [[Ügynök (jog)|ügynök]] – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt. [6. §]
 
{{Bővebben|Közös védjegyoltalom}}
:A '''védjegyoltalmi igény''' - főszabályként - azt illeti meg, aki a védjegyet saját nevében először jelenti be. A védjegy lajstromozásától a bejelentő védjegyjogosult lesz és megilleti e védjeggyel kapcsolatban a védjegyoltalom.
:Ha egy bizonyos védjegybejelentés kapcsán több védjegybejelentő van, őket közös védjegyoltalmi igény illeti meg, míg a védjegy lajstromozása után közös jogosultak lesznek, akiket közös védjegyoltalom illet meg.
 
== A különleges védjegyfajták ==
 
{{Bővebben|Közösségi védjegy}}
Magyarországnak az Európai Unióhoz történt [[2004]]. [[május 1.|május 1-jei]] hatályú csatlakozása nem jelenti azt, hogy a Magyarországon lajstromozott védjegyek oltalma automatikusan kiterjedne az Európai Unióra is. Az oltalomszerzés érdekében új közösségi védjegybejelentést kell tenni.
 
A közösségi védjegy elsősorban azok számára lehet fontos, akik nem csak Magyarországon kínálják áruikat illetve nyújtják szolgáltatásaikat.
 
== A megjelölés védjeggyel való védett jellegének feltüntetése ==
Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] a védett jelleg feltüntetése kötelező, ezért tüntetik fel a ® szimbólumot (regisztrált védjegy; nagy [[R]] betű egy körben). Ha nincs technikai lehetőség a szimbólum megjelenítésére, akkor (R) (nagy R betű zárójelek között) karaktereket is szokták használni. Szintén az Egyesült Államokban szokásos a ™ (=''trademark;'' TM betűk [alternatívaként a TM betűk zárójelek között]) és <sup>SM</sup> (=''service mark)'' jelek feltüntetése, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy bár a megjelölés nincs lajstromozva, azt a használója védjegynek tekinti.
Számos országban – így Magyarországon – ezzel szemben nem kötelező a védjegy védett jellegének feltüntetése. Ezekben az országokban nem egységes a gyakorlat, Magyarországon a ® szimbólumot használják, vagy a „Törv. védve” (értsd: ''törvény által védve)'' feliratot.
 
 
Nem fajtanév ezzel szemben az a védjegyoltalom alatt álló szó, amely ugyan egyértelműen megnevez egy vagy több árut, azonban egyúttal a védjegyjogosultra (előállítóra stb.) is utal.
A fajtanév értelmezésénél mindig figyelemmel kell lenni az árujegyzékre, azaz eltérő áru esetén a fajtanévben foglalt szó alkalmas lehet védjegyoltalomra.
 
Például:
 
A védjegyjogosultak egy része különös figyelmet fordít arra, hogy megakadályozza védjegye megkülönböztető képességének elveszítését.
A fajtanévvé válási folyamat ugyanis bizonyos ideig visszafordítható. Például a védjegyjogosult hirdetésekben hívja fel a figyelmet arra, hogy a megjelölésre védjegyoltalommal rendelkezik. Megtörtént, hogy a „zsilett” szót az [[1950-es évek|1950-es]]–[[1970-es évek]]ben általában a „borotvapenge” fajtaneveként használták Magyarországon – a ''[[Gillette]]'' cég termékei ekkor nem voltak elérhetők. Mióta azonban a ''Gillette'' védjeggyel ellátott termékek kaphatóak, a termékeket kiterjedten reklámozzák, a GILLETTE védjegy visszanyerte megkülönböztető képességét.
 
A védjegyoltalom megszűnhet, ha az oltalom megszűnését a védjegy megkülönböztető képességének megszűnésére alapítva kérik. Miután a védjegyoltalom megszűnéséről jogerő határozat születik, a védjegyben foglalt megjelölést bárki szabadon használhatja fajtanévként.
Lásd még: [[Fajtanévvé vált védjegy]]
 
=== Védjegyek és fajtanevek feltünetésefeltüntetése lexikonban ===
A [[szótár]]akban, [[lexikon]]okban, [[enciklopédia|enciklopédiákban]] bármilyen nyilvános információ szerepelhet, így védjegyszavak is (a védjegyjogosult engedélye nélkül is). Egy példa: a „[[Renault]]” cégről információ adható a ''Renault'' védjegy jogosultjának engedélye nélkül.
 
* [http://elajstrom.hpo.hu/ Védjegykereső]
* [http://vedjegy.lap.hu/ vedjegy.lap.hu]
* [http://www.sztnh.gov.hu/kiadv/ipsz/201104-pdf/03.pdf Keserű Barna Arnold: A magyar védjegyek átruházásának összehasonlítása a közösségi védjegyoltalom átruházásának szabályaival, különös tekintettel a szellemi tulajdon elméleteire]
 
 
{{DEFAULTSORT:Vedjegy}}