„Jód” változatai közötti eltérés

A jódnak 37 [[izotóp]]ja ismert, melyek közül csak egy stabil: a ¹²⁷I.

* A ¹²⁹I maghasadásos reakciókban keletkezik; a ¹³⁰[[xenon|Xe]]-ból a légkörben, [[urán]] és [[plutónium]]ból, atomreaktorokban. A [[felezési idő|felezési ideje]] 15,7 millió év, bomlásterméke a ¹²⁹Xe és nagyon kis mennyiségben fordul elő, ezért a koncentrációját mint arányt a ¹²⁷I-hoz viszonyítva adják meg. Normálisan ez az arány nagyon kicsi (10⁻¹⁴ és 10⁻¹⁰ között), de a hatvanas, hetvenes években a sok kísérleti atomrobbantás miatt ez az arány elérte a ¹²⁹I/I=10⁻⁷ értéket. Egyes kőzetekben ha ismerjük a ¹²⁹I / ¹²⁹Xe arányt, következtethetünk életkorára. Ezt használják a [[naprendszer]] fejlődésének tanulmányozásában, ami lefedi az első 50 millió évet. (A naprendszer egy gáz és por felhőből keletkezett, amely egy szupernóva robbanásának a maradványa volt. Ebben a robbanásban keletkezett a ¹²⁹I. Az eredeti ¹²⁹I-ból 15,7 millió év múlva fele lebomlik és keletkezik a ¹²⁹Xe).

* A ¹²³I és ¹²⁵I izotópokat a [[vese]] és [[pajzsmirigy]] működésének vizsgálatára használják. Előállítása nagy tisztaságú ¹²⁴Xe izotóp besugárzásával történik, nagy neutronfluxussal rendelkező reaktorokban (kutatóreaktorok). A ¹³¹I izotópnál alacsonyabb sugárzási energiával rendelkezik, lágy-gamma sugárzó, [[felezési idő|felezési ideje]] 60,14 nap.