„Guanakó” változatai közötti eltérés

A guanakó elterjedési területe: [[Argentína]], [[Peru]], [[Bolívia]], [[Chile]], Equador,Ecuador és Kolumbia. Főként az [[Andok]] lankáin fordul elő, bár élőhelyének minősége és elhelyezkedése különböző. A száraz hegyi régiókban lehet vele találkozni. Chilében és Argentínában a patagóniai területeken gyakori, de nagy populációi élnek a Torres del Paine National Park, és az Isla Grande de Tierra del Fuego nemzeti parkokban is. Az itteni populációk a legerősebbek, mert nem kell osztozniuk a legelőn a háziállatokkal. Az indiánok guanakókat nevelnek, hogy ezzel is segítsék a faj fennmaradását. 2011-ben létszámukat 400&nbsp;000 - 600&nbsp;000-re becsülték.<ref>C. Michael Hogan. 2008. [http://globaltwitcher.auderis.se/artspec_information.asp?thingid=42654 ''Guanaco: Lama guanicoe'', GlobalTwitcher.com, ed. N. Strömberg]</ref> Az Amerikai Egyesült Államokban 300 guanakó él állatkertben, és 200 regisztrált magáncsordában.<ref>[http://www.onramp113.com/royalfibers/guanfaq.htm ]{{dead link|date=July 2013}}</ref> A háziasított láma vad alakja.

Akár 5000 méteres magasságban is megtalálható. A lámafélék közül ő jut a legmagasabbra. Ahhoz, hogy megélhessen ebben a magasságban, vére bővelkedik vörös vértestekben. Egy teáskanálnyi guanakóvérben 68 millió vörös vértest található, ami négyszer annyi, mint az emberi vérben.<ref>{{cite web|url=http://www.knowsleysafariexperience.co.uk/?/animal-details/animal/25/page/guanaco.html |title=Visit Englands Finest Safari Park & Zoo near Liverpool & Manchester |publisher=Knowsleysafariexperience.co.uk |date= |accessdate=2013-07-16}}</ref>

Kis csoportokban járja az [[Andok]] hatalmas hegységeit. Akár 56 km/órával is képes szaladni a sziklás vidéken.<ref>[http://animal.discovery.com/guides/mammals/habitat/aridland/guanaco.html Discovery Animal Guides - Guanacos]</ref> Kiválóan úszik. A csoportokat vagy egy hím és háreme alkotja, vagy agglegényekből állnak. A fiatal hímek három-négy évig élnek agglegénycsordában. A nőstények csapata kicsi, ritkán haladja meg a 10-es egyedszámot, míg az agglegénycsordák akár 50 fősek is lehetnek. A pár nélküli hímek állandóan harcolnak egymással, amivel a későbbi háremszerző harcokra készülnek fel. Először vagy területet foglalnak, vagy megküzdenek egy vezérhímmel a hatalomátvételért. Az öreg, elűzött hímek általában magányosan élnek. A fiatal hímek együtt kóborolnak és saját hárem kialakítására törekszenek. Ha veszélyben érzik magukat, akkor magas mekegéssel figyelmezteti a csapatot. A vezérhím erre a csorda élére állva nagyobb iramot diktál, aztán a [[puma]] és a csapat közé helyezkedik. A guanakók másik komoly ellensége a [[andoki kondor|kondorkeselyű]] ''(Vultur gryphus)'', de ez utóbbi főleg a borjakat veszélyezteti. Ez mélyrepüléssel és erős szárnycsapásokkal a szakadékba űzi a csordát, ahol halálra zúzzák magukat és a tetemek a kondorkeselyűk tápláléka lesznek. A beteg és a fiatal egyedeket a culpeo pamparóka is elejtheti. A guanakó a hatékonyabb védekezés érdekében "társult" a [[Nandu|nanduval]]. A nandu ugyanis nagyobb távolságból képes észlelni a veszélyeket és figyelmezteti a guanakót.

A guanakó ivarérettségét 1-2 [[év]]es korában éri el. A párzási időszak [[augusztus]]-[[szeptember]] között van, amikor a hímek megküzdenek a nőstényekért, s párbajra hívják ki a vezért. Harcmodoruk elég érdekes: rúgnak és harapnak, sőt gyakran gyomornedvvel köpik le az ellenfelüket. A vemhesség 345-360 [[nap]]ig tart, ennek végén egy,<ref name=worldassoc>{{cite web| publisher = World Association of Zoos and Aquariums| title = Guanaco: Lama guanicoe| accessdate = 10 December 2012| url = http://www.waza.org/en/zoo/visit-the-zoo/camels/lama-guanicoe}}</ref> ritkábban két utód jön a világra. A kicsi születése után rögtön feláll, két óra elteltével már ugrándozik, s elég erős ahhoz, hogy a csapattal tartson. A fiatal állat 11-15 [[hónap]]ig a csordában marad, majd más csordához csatlakozik. 15-20 [[év]]ig élhet, fogságban akár 30 évig is.

A guanakó alsó szőrét kedvelik puha tapintása és melege miatt. A vikunya után a második legjobbnak tartják, és luxuscikkek készítésére használják. Prémjével gyakran helyettesítik a vörös róka prémjét, mivel nehéz a kettő között különbséget tenni. Háziasított rokonához, a lámához hasonlóan kétféle szőre van: a durva fedőszőrzet és a puha alsó szőrzet. Ennek szálai 16-18 µ átmérőjűek, és vetekszenek a legjobb kasmírral.<ref>

{{jegyzetek}}

*[http://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=625029 ITIS szerinti rendszerbesorolása]

*Charlie Bood: A természet csodái. Interprint KFTKft. 1988. ISBN 9630261405