„Tanulási akadályozottság” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A tanulási akadályozottság elsősorban az oktatási helyzetben, tanulási szituációban jelent problémát, nem terjed ki az egyén egész életvitelére, hiszen az enyhén értelmi fogyatékos személyek önálló életvezetésre képessé válnak, társadalmi beilleszkedésük segítségnyújtással, szociálpolitikai intézkedéssel sikeres lehet.
 
[[Mesterházi Zsuzsa]]: „ a„a tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.”
 
A [[Pedagógiai Lexikon]] meghatározása: „a tanulásban akadályozottak: mindazok a gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képesség fejlődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak. A tanulásban akadályozottak a hazai gyógypedagógia új szakkifejezése, amelyet az enyhén értelmi fogyatékos, valamint a nehezen tanuló gyermekek csoportjának megjelölésére kezdenek használni. Kialakulásának hosszú folyamata van. A fejlődést akadályozó okok nem kizárólag a gyermek biológiai pszichológiai adottságaiban keresendők, hanem igen gyakran a családi, iskolai, szociális- kulturális környezet kedvezőtlen hatásaiban. … Ők azok, akik az általános iskolába járó nehezen tanuló gyermekek közül a leggyengébbek, illetve azok, akik a tanulási sikertelenségeik súlyossága folytán többnyire az eltérő tantervű általános iskolában tanulnak. A tanulási akadályozottság változtatható állapot. A folyamatosan ható kiváltó okok feltárásával, ezek kedvező irányú befolyásolásával a tanulási akadályozottság részben megelőzhető, részben súlyosságának mértéke csökkenthető.”
 
== Szociális alapok ==
 
A XX. sz.század derekától kezdve a követelmények növekedésével kialakult egy olyan gyermekcsoport az általános iskolákban, akik nem tudnak eredményesen tanulni, viszont nem felelnek meg az enyhe értelmi fogyatékosság kritériumainak. (idegrendszeri károsodás és 70 alatti IQ). Ezek a gyermekek gyakran kerülnek a tanulásban akadályozottak osztályaiba.
Kutatások sora igazolta hazánkban is, hogy az eltérő szociokulturális környezetből származó gyermekek készségeinek, képességeinek fejlettségében jelentős különbségek vannak. Magyarországon kirívóan erős az összefüggés a gyermekek iskolai teljesítménye és társadalmi háttere között az [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]]-országokhoz képest.
Statisztikai tényként kezelhető, hogy az alacsonyabb társadalmi státusú családok gyermekei (illetve a roma családok gyermekei) középosztálybeli társaiknál átlagosan nagyobb nehézségekkel indulnak neki az általános iskolának, melyet az adott iskola nem hogy enyhítene, olykor még ezeket a nehézségeket, deficiteteket mélyíti is.
 
 
A [[Egészségügyi Világszervezet|WHO]] 1980-ban elfogadott osztályozási rendszere az általánostól eltérő fejlődésű gyermeket/felnőttet alapvetően három gyakorlati terület szempontjából vizsgálja. Ez az új, többdimenziós megközelítés határkőnek számított a magyar gyógypedagógiai gondolkodás megújulásában is. Az irreverzibilis fogyatékos állapot értelmezés helyébe a fogyatékossági folyamat értelmezése lépett. Biológiai, organikus szinten, tehát a szervezet szintjén sérülésről, károsodásról beszélünk, a pszichés funkciók, képességek szintjén pedig képesség-, illetve funkciózavarokról. A definíció tartalmazza a harmadik, a szociális szintet is, hiszen a megváltozott fejlődésmenetnek komoly kihatása van a szocializációra, és így beilleszkedési zavar, társadalmi hátrány keletkezik.
Ez a WHO-definíció még mindig egyenes vonalú oksági láncként fogta fel a biológiai, a pszichés és a szociális szintek összefüggéseit. Eszerint a fogyatékosság az egyén individuális minősége.
A WHO 2011-es klasszifikációja az 1980-as „fogyatékossági folyamat” értelmezés kritikájából indult ki, amelynek fő elemei a kontextus faktorok jelentőségének elhanyagolása, a lineáris folyamatértelmezés, valamint a továbbra is megmaradt medicinális megközelítés voltak. Hivatalos magyar fordítása „A funkcióképesség, a fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO)” címen jelent meg (2004).
Ez az osztályozási rendszer a fogyatékosság három szintje, az organikus, a funkcionális és a szociális szint kölcsönhatását hangsúlyozza.
 
== A tanulási problémák, nehézségek leggyakoribb típusai ==
 
=== Enyhe értelmi fogyatékosság ===
 
Az értelmi fogyatékosság egyik alcsoportját képezik. Az enyhén értelmi fogyatékosok személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Általában arányos, ép megjelenés jellemzi őket. Felnőttkori beilleszkedésük sikeresnek mondható – családot alapítanak, dolgoznak –, legtöbb esetben azonban önálló életvitelre nem képesek.
*A kivitelezés és végrehajtás problémái elsősorban motorikus területen jelentkeznek. Megfigyelhetők az izomtónus zavarai – az izomzat gyenge, petyhüdt, erőtlen, vagy ellenkezőleg, az izmok feszültsége túl magas, a gyermek egész teste feszes, mozgása görcsös. A mozgások kivitelezése mindkét esetben fárasztó. A nagymozgások zavarai főként a testtartásban, az állásban, az egyensúlyreakcióban, a mozgások koordinálásában mutatkoznak meg.
*A finommotorika problémái közül legfeltűnőbbek a kéz és az ujjak mozgásának eltérései (remegés, görcsösség, tárgyak bizonytalan fogása, ügyetlenség). Emellett nehézkes lehet a szájkörnyéki izmok működtetése (artikuláció, fújás, fütyülés), valamint a szemkörnyéki izmok mozgatása (fixálása, a szemkövető mozgása).
*A cselekvés tervezését és irányítását befolyásolhatja a gyengén fejlett testséma, a saját testen való tájékozódás nehézsége, a kialakulatlan laterális dominancia, a két oldal koordinációjának nehézkessége, a motorikus hiperaktivitás vagy éppen motoros gátoltság, a mozgások kivitelezésének lelassultsága.
*A szociális-emocionális területen mutatkozó eltérések részben okai, részben következményei is lehetnek a tanulási nehézségeknek.
 
== Megelőzés ==
 
Hosszan tartó, rendszeres és intenzív gyógypedagógiai fejlesztés és terápia, a tanulási képesség szintjéhez igazodó tanulási módszerek folyamatos alkalmazása, a szociális hátrányok-lehetőségekhez mért- csökkentése, az egészségi állapot folyamatos ellenőrzése, a tanulási motiváció kialakítása és megerősítése, a korábbi stigmatizációs hatások kompenzálása.
 
== Neves alakok ==
 
*GRUBER, H.- LEDL, V. (1992): Allgemeine Sonderpädagogik, Grundlagen des Unterrichts für Schüler mit Schulschwierigkeiten und Behinderungen. Wien.
*Bos C.S. & Vaughn, S. (1998). Teaching students with learning and behavior problems (4th Edition). Allyn & Bacon: Needham Heights, MA.
*[[Mesterházi Zsuzsa]] (1998): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. BGGYTF, Budapest.
*Lányiné Engelmayer Ágnes (1998): Értelmi fogyatékosok pszichológiája I. kötet. Régi nézetek új megközelítésben. BGGYT, Budapest.
*[[Gordosné Szabó Anna]]: Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2004
*[http://www.beszed.hu/eltes_matyas Éltes Mátyás élete, munkássága]
*[http://www.kozmutza.hu/magunkrol/kozmutza_flora.php Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra életrajza]