„Sablon:Vitrin/3” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(Skizofrénia be)
====[[SkizofréniaSkandináv-hegység]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2014. 02. 0214.)====
[[Kép:From the Stalheim.jpg|170px|bélyegkép|A Gudvangen-völgy Norvégiában]]
[[Kép:Cloth embroidered by a schizophrenia sufferer.jpg|200px|jobbra]]
A '''Skandináv-hegység''' [[Európa]] második leghosszabb hegylánca, a [[Skandináv-félsziget]] gerincét alkotja. [[Norvégia]] csaknem egészét borítja, [[Svédország]] északnyugati határvidékét adja és kis mértékben [[Finnország]] területére is kiterjed. Hossza délnyugat-északkelet irányban {{szám|1700}} km, maximális szélessége 300 km. Két magashegyi zónája van, az egyik Norvégia déli részén, ahol a hegység – és egyben Norvégia – legmagasabb csúcsa, a [[Galdhøpiggen]] (2469 m) található, a másik Svédország északi részén, ahol a [[Kebnekaise]] (2102 m), Svédország legmagasabb csúcsa van. Finnország legmagasabb hegye is ehhez a hegységhez tartozik, ez az 1324 méteres [[Haltitunturi|Halti]].
A '''skizofrénia''', '''szkizofrénia''' vagy '''hasadásos elmezavar''' ([[Angol nyelv|angolul]]: ''schizophrenia'') olyan kóros mentális állapot, amelyet a mentális folyamatok összeomlása, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása, rossz érzelmi alkalmazkodás, érzékcsalódások és [[Doxazma|téveszmék]] jellemeznek. Az elnevezés [[Ógörög nyelv|görög]] eredetű ''skhizein'' (''σχίζειν''), „hasadás” és ''phrēn, phren-'' (''φρήν, φρεν-''), „elme” szavakból ered, a kifejezést az osztrák [[Eugene Bleuler]] pszichológus alkotta 1911-ben. A skizofrénia nem jelent [[Tudathasadás|„tudathasadást”]] vagy „többszörös személyiségzavart” (ezeket manapság [[disszociatív személyiség]]zavarnak is nevezik), és gyakran össze is keverik a két betegséget. A kifejezés a betegség jellegzetes megjelenési formájának következtében inkább azt jelenti, hogy „hasadt a szellemi funkció”.
 
A Skandináv-hegység az ősi [[Kaledóniai-hegységrendszer]] maradványa (és így szerkezetileg a mai [[Kaledónia]] területén folytatódik, [[Skócia|Skóciában]]), ami mintegy 400 millió évvel ezelőtt keletkezett a [[Laurentia]] (nagyjából a mai [[Észak-Amerika]]) és a [[Baltica]] (fő vonalaiban a mai [[Skandinávia]]) őskontinensek ütközése során. Ez a hegylánc a mai [[Himalája]] méreteivel vetekedhetett, de az azóta eltelt hosszú idő alatt az [[erózió (geológia)|erózió]] igen nagy mértékben lepusztította. Később, 60 millió évvel ezelőtt kezdődően, a [[paleogén]] és a [[neogén]] időszakban az [[Atlanti-óceán]] partvidéke újra jelentősen megemelkedett. A hegység mai felszínét pedig a [[Würm-glaciális|legutóbbi jégkorszak]] formálta, amikor gyakorlatilag az egész hegyvonulat vastag jégtakaró alá került. E súlyos teher elolvadása után az egész Skandináv-félsziget újra emelkedésnek indult.
A skizofrénia úgynevezett spektrumbetegség, betegségcsoport, amelynek leggyakoribb megnyilvánulási formái az akusztikus [[hallucináció]]k, [[paranoia|paranoid]] vagy bizarr téveszmék, illetve dezorganizált (rendezetlen) beszéd és gondolkodás. Ezekhez gyakran társulnak jelentős szociális és foglalkozási zavarok is. A skizofrénia rendszerint fázisokban kialakuló betegség, tünetei leggyakrabban a fiatal felnőttkorban jelentkeznek (férfiak esetén 15-25 éves korban, nők esetében 25-35 éves korban jellemző), a betegek 20-40%-ánál a [[kamaszkor|serdülőkor]] táján jelentkezhet, de kiala­kulhat későbbi életkorban is. Nők esetében kritikus a gyermekszülés és a változás kora, 40-45 éves korban ismét gyakoribb. Az egész élettartamon át tartó [[prevalencia]] kb. 0,3–0,7%.
 
A hegylánc [[éghajlat|klímája]] erősen aszimmetrikus. Nyugati oldala a [[Golf-áramlat]] hatása alatt áll, ezért itt az [[óceáni éghajlat]] érvényesül, enyhe [[Tél|telekkel]] és esős [[Nyár|nyarakkal]]. A keleti oldal éghajlata sokkal inkább kontinentális. A nyugati oldal északi részén a sok csapadék miatt számos gleccser keletkezett, köztük Európa legnagyobbjai, mint a [[Jostedalsbreen]]. Az éghajlat nyomán a [[vegetáció]] is erősen különbözik, a nyugati oldalon sűrű lombhullató illetve fenyőerdők alakultak ki, keleten viszont [[tajga]] jellegű növényzet figyelhető meg. Ennek jellegzetes növénye például a [[molyhos nyír]]. Ezt az alpesi tundrát számos [[nemzeti park]], [[természetvédelmi terület]] óvja a skandináv országokban.
A ma legelterjedtebb nézet szerint a skizofrénia etiológiája a stresszvulnerabilitás modellével írható le, amely szerint az egyének különböző mértékben sérülékenyek a skizofréniával szemben. A sérülékenységet biológiai, szociális és pszichológiai faktorok kombinációja határozza meg. A betegség kialakulásához a környezeti stressz szükséges, és ha a sérülékenység kifejezett, akkor relatíve kis mértékű stressz is kiválthatja a betegséget. Az elmúlt évek kutatásai igyekeztek a különféle vulnerabilitási tényezőket meghatározni. A biológiai vulnerabilitási faktorok közé tartozik az agy strukturális, funkcionális és biokémiai diszfunkciója. A jelenlegi kutatások a neurobiológia szerepére koncentrálnak, jóllehet eddig nem találtak körülírt szervi okot.
 
<div align="right">''([[SkizofréniaSkandináv-hegység|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/3|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude>