„Hou Han su” változatai közötti eltérés

1 284 bájt hozzáadva ,  7 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
{{kínaiátír|1=keleti írás}}
{{lektorPinjinMagyaros}}
[[Fájl:Hanshu.jpg|bélyegkép|500px|Jobbra|Han dinasztia története. ''(Hanshu)'']]
A '''késői Han történelem''', vagy más néven Keleti Han történelem ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 后汉书, [[pinyin]]: ''Hou Hanshu'') a Keleti Han dinasztia [i.sz. 25 – 220] hivatalos történetét írja le. A művet [[:en:Fan Ye (historian)|'''Fan Ye''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 范曄, [[pinyin]]: ''Fan Ye'') [i.sz. 398–445] fordította le és egészítette ki az akkori ismeretekkel, amit a Liu Song Dinasztia alatt ismertek. Fan Ye számos korábbi művet is felhasznált a késői Han történelem megírásakor. Felhasználta például [[Sze-ma Csien|'''Sze-ma Csien''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 司馬遷, [[pinyin]]: Sima Qian) [i.e. 135 – 86] ShiJi (''Történelmi feljegyzések'') munkáját, [[:en:Pan Ku|'''Pan Ku''']] [i.sz. 32–92] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 班固, [[pinyin]]: ''Ban Gu'') [[Han su|''Han shu'']] (''korai Han történelem'') forrásait, valamint a vele azonos korban élő történetírók írásait, utazók beszámolóit. A legtöbb forrás eredetije nem maradt épségben, így a mű abból a szempontból is jelentős, hogy továbbörökítette az elveszett információkat.
 
{{Könyv infobox
A mű felépítését tekintve több részre osztható tartalma és keletkezésének figyelembevétele mellett. Az első 10 fejezet egy évkönyv jellegzetességű leírás, amely elsősorban a [[Han-dinasztia|Han dinasztia]] uralkodóinak életeseményeit foglalja össze. A Han dinasztia uralkodását [[:en:Wang Mang|'''Wang Mang''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 王莽, [[pinyin]]: ''Wáng Măng'') hatalomra jutása törte félbe [i.sz. 9 - 24], amikor uralkodása alatt megalapította a [[:en: Xin Dynasty|Xin dinasztiát]] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 新朝, [[pinyin]]: ''Xīn Cháo''). Az őt követő késői Han császárok évszámairól olvashatunk a Keleti Han történelemben.
| név = {{kínai|''Hou Han shu''|''Hou Han su''}}
| alcím =
| eredeti cím = hagyományos kínai: 後漢書<br>egyszerűsített kínai: 后汉书
| fordító =
| főszerkesztő =
| kép =Ming Dynasty wood carving books in Tian Yi Chamber colllection.JPG
| képszél =
| képaláírás = A {{kínai|''Han shu''|''Han su''}} fadúcokról nyomtatott [[Ming-dinasztia|Ming-kor]]i kiadása.
| szerző = {{kínai|Fan Ye|Fan Je}}
| ország = [[Kína]] (5. század)
| nyelv = [[klasszikus kínai nyelv]]
| téma = Kína történelme<br>i. sz. 6-189.
| műfaj = történetírás
| sorozat =
| előző =
| következő =
| kiadó =
| kiadás dátuma =
| magyar kiadó =
| magyar kiadás dátuma =
| illusztrátor =
| borítógrafika =
| médiatípus =
| oldalak =
| isbn =
| mek =
}}
 
{{Átírási infobox
A következő 80 fejezet (11-90) az uralkodó császárok életrajzai, valamint a korukban zajló csatározások leírásai. A leírások több részlettel is szolgálnak olyan dicső hadvezérek, tábori parancsnokok hadműveleteiről is, mint pl. [[:en:Ban Chao|Ban Chao]], aki több nyugati tartományt is a Han császárok ellenőrzése alá tudott vonni.
|hivatalos magyar = Hou Han su
|ipa =
|névsorrend =
|írásrendszer =
|írásrendszer szerint átírt =
 
|kínai átírás alsablon ={{Átírási infobox/kínai
[[Fájl:Tarimbecken 3. Jahrhundert.png|bélyegkép|500px|jobbra|Nyugati régió a Hou Hanshu alapján]]
|hagyományos kínai írás = 後漢書
Magyar vonatkozásban különösen érdekes a [[wikisource:hu: Hou Hanshu 88 - 1. fejezet|88. fejezet]] (''Nyugati tartományok''), mely a Han birodalomtól nyugatra eső, főleg a Tarim-medence és az attól távolabbi törzseket, királyságokat írja le, azok háborúit, köztük a [[Hsziungnuk|Xiongnu]] törzsekkel folytatott küzdelmeket. A [[Hsziungnuk|Xiongnu]] törzsek egy nagyobb csoportját tartják az Európában a III. század vége felé megjelenő [[Hunok|Hun]] csapatok őseinek. Később Attila vezetésével erős birodalmat hoztak létre a Kárpát-medencében és komoly kihívások elé állították az európai nemzeteket lovas portyázásaik során. Szintén érdekessége, hogy egyes fejezetei leírásokat közöl a [[Római Birodalom|Római birodalom]] (DaQin), valamint [[Egyiptom]]-ról is (Haixi), valamint a [[Pártus Birodalom|Pártus birodalmon]] (Anxi) és Mezopotámián (Tiaozhi) keresztülhaladó [[Selyemút]]vonalakról. A 89. fejezet további leírásokat közöl a [[Hsziungnuk|Xiongnu]]-k déli törzseiről, illetve azok beolvadásáról a [[Han-dinasztia|Han birodalomba]].
|egyszerűsített kínai írás = 后汉书
|mandarin pinjin = Hòu Hàn shū
|Wade-Giles = Hou<sup>4</sup> Han<sup>4</sup> shu<sup>1</sup>
|jyutping =
}}
 
{{Átírási infobox
|hivatalos magyar = Fan Je
|ipa =
|névsorrend =
|írásrendszer =
|írásrendszer szerint átírt =
 
|kínai átírás alsablon ={{Átírási infobox/kínai
|hagyományos kínai írás = 范曄
|egyszerűsített kínai írás = 范晔
|mandarin pinjin = Fàn Yè
|Wade-Giles = Fan<sup>4</sup> Yeh<sup>4</sup>
|jyutping =
}}
}}
 
A {{kínai|'''''Hou Han shu'''''|'''''Hou Han su'''''}} (szó szerint: '''''A kései Han(-dinasztia) könyve''''''Félkövér szöveg''''') a [[Han-dinasztia|Keleti Han-dinasztia]], az i. sz. 6-tól 189-ig terjedő időszak történelmét tárgyalja. A [[Huszonnégy történeti mű|huszonnégy hivatalos történeti mű]] sorában ez a harmadik. Szerzője {{kínai|Fan Ye|Fan Je}} (i.sz. 398–445), aki a Liu {{kínai|Song|Szung}} dinasztia uralkodása idején állította össze. {{kínai|Fan Ye|Fan Je}} számos korábbi művet is felhasznált {{kínai|''Hou Han shu''|''Hou Han su''}} megírásához, például [[Sze-ma Csien|{{kínai|Sima Qian|Sze-ma Csien}}]] művét, ''[[A történetíró feljegyzései]]''t és {{kínai|Ban Gu|Pan Ku}} [[Han su|''Han shu'']]ját, amely a Korai vagy Nyugati Han-dinasztia történelmét tárgyalja. Ezenkívül bőven merített a kortárs történetírók írásaiból és utazók beszámolóiból is. A legtöbb forrás eredetije nem maradt épségben, így a mű abból a szempontból is jelentős, hogy továbbörökítette az elveszett információkat.
 
A mű felépítését tekintve több részre osztható tartalma és keletkezésének figyelembevétele mellett. Az első 10 fejezet egy évkönyv jellegzetességű leírás, amely elsősorban a [[Han-dinasztia|Han dinasztia]] uralkodóinak életeseményeit foglalja össze. A Han dinasztia uralkodását [[:en:{{kínai|Wang Mang|'''WangVang Mang''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]:}} 王莽, [[pinyin]]: ''Wáng Măng'') hatalomra jutása törte félbe [i. sz. 9 - 24], amikor uralkodása alatt megalapította a [[:en: {{kínai|Xin Dynasty|Xin Hszin}}-dinasztiát]] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]:朝, [[pinyin]]: ''Xīn Cháo''). Az őt követő későiKései Han császárok évszámairól olvashatunk a Keleti{{kínai|''Hou Han történelembenshu''|''Hou Han su''}}ban.
 
A következő 80 fejezet (11-90.) az uralkodó császárok életrajzai, valamint a korukban zajló csatározások leírásai. A leírások több részlettel is szolgálnak olyan dicső hadvezérek, tábori parancsnokok hadműveleteiről is, mint pl.például [[:en:{{kínai|Ban Chao|BanPan Chao]]Csao}}, aki több nyugati tartományt is a Han császárok ellenőrzése alá tudott vonni.
 
[[Fájl:Tarimbecken 3. Jahrhundert.png|bélyegkép|500px|jobbra|Nyugati régió a {{kínai|''Hou HanshuHan shu''|''Hou Han su''}} alapján]]
Magyar vonatkozásban különösen érdekes a [[wikisource:hu: Hou Hanshu 88 - 1. fejezet|88. fejezet]] (''Nyugati tartományok''), mely a Han birodalomtól nyugatra eső, főleg a Tarim-medence és az attól távolabbi törzseket, királyságokat írja le, azok háborúit, köztük a [[Hsziungnuk|Xiongnu{{kínai|''xiongnu''|''hsziung-nu''}}]] törzsekkel folytatott küzdelmeket. A [[Hsziungnuk{{kínai|Xiongnu]]''xiongnu''|''hsziung-nu''}} törzsek egy nagyobb csoportját tartják az Európában a III3. század vége felé megjelenő [[Hunok|Hun]] csapatok őseinek. Később Attila vezetésével erős birodalmat hoztak létre a Kárpát-medencében és komoly kihívások elé állították az európai nemzeteket lovas portyázásaik során. Szintén érdekessége, hogy egyes fejezetei leírásokat közöl a [[Római Birodalom|Római birodalom]]ról (DaQin{{kínai|Da Qin|Ta Csin}}), valamint [[Egyiptom]]-ról is ({{kínai|Haixi|Hajhszi}}), valamint a [[Pártus Birodalom|Pártus birodalmon]] ({{kínai|Anxi|Anhszi}}) és Mezopotámián ({{kínai|Tiaozhi|Tiaocse}}) keresztülhaladó [[Selyemút]]vonalakról. A 89. fejezet további leírásokat közöl a [[Hsziungnuk{{kínai|Xiongnu]]''xiongnu''|''hsziung-nu''}}k déli törzseiről, illetve azok beolvadásáról a [[Han-dinasztia|Han birodalomba]].
 
==Források==