„Jeremy Irons” változatai közötti eltérés

(jav.)
Az [[1980-as évek]] elején az Evelyn Waugh által átdolgozott klasszikusan újszerű ''Az utolsó látogatás'' ([[1981]]) című minisorozatban tűnt fel. A főszereplő szerepében nemzetközi figyelmet nyert, [[Golden Globe]] és [[Emmy]] jelölést is kapott. 1981-ben szerepelt először mozifilmben, [[Meryl Streep]]pel, ''A francia hadnagy szeretőjé''-ben. [[1986]]-ban [[Robert De Niro]]val volt látható, ''[[A misszió]]''ban (1986), amiért Golden Globe-díjra jelölték a legjobb drámai színész kategóriában. [[David Cronenberg]] ''[[Két test, egy lélek]]''[[Két test, egy lélek|ben]] levő munkájáért ([[1988]]) elnyerte a [[New York-i Filmkritikusok Egyesülete]] legjobb színész díját.
 
Az [[1990-es évek]] elején kedvezően alakult a karrierje: ''A szerencse forgandó'' ([[1990]]) című filmben nyújtott alakításával – melyben partnernője [[Glenn Close]] volt – Oscar- és Golden Globe-díjat, valamint számos filmkritikusi díjat magáénak tudhatott. Az 1992-ben bemutaottbemutatott Lápvilágban felesége, Sinéad Cusack oldalán tűnt fel. Fiával, Samuel Irons-szal és apósával, Cyril Cusackkel is játszott már együtt a ''Danny, a világbajnok'' című tévéfilmben (1989). Azóta jobbnál jobb szerepeket vállalt: A ''Végzet''ben (1992) fia barátnőjét elcsábító apát játszik, a ''[[Die Hard - Az élet mindig drága|Die Hard]]'' sorozat harmadik részében negatív karakterben is kipróbálhatta magát. 1996-ban, a ''Lopott szépség''ben (1996), Alex Parrish-t, a leukémiás írót, majd a ''Lolitá''ban (1997) Humpert Humpert-et alakítja, aki vonzódik egy 12 éves lányhoz, Lolitához. ''A vasálarcos''ban (1998) Aramis volt, a négy testőr egyike.
 
Az új évezredben visszatért a tv filmekhez: ''A hosszúsági fok'' (2000), ''Az utolsó hívás'' (2002), ''Elizabeth'' (2005). Ezek közül a legsikeresebb számára az ''Elizabeth'' volt, amiért megkapta az [[Emmy-díj]]at és a [[Golden Globe-díj]]at. 2009-ben [[Steve Martin]]nal és [[Jean Reno]]-val volt látható ''A rózsaszín párduc 2''-ben.