„Zsolt Béla” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a egyértelműsítés, színész, színésznő → színművész AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
| képméret =
| képaláírás =
| születési hely =[[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]
| születési dátum = [[1895]]. [[január 8.]]
17 ⟶ 16 sor:
'''Zsolt Béla''' (szül. ''Steiner Béla'', [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]], [[1895]]. [[január 8.]] – [[Budapest]], [[1949]]. [[február 6.]]) a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]'' második nemzedékéhez sorolt író, polgári radikális (szocialista) újságíró, politikus.
== Élete ==
33. sor:
Zsidó származása miatt [[1942]]. [[július 16.|július 16-án]] behívták munkaszolgálatra. Előbb [[Vác]]ra, majd a megszállt [[Ukrajna|Ukrajnába]] vezényelték [[Szeredina-Buda]], majd [[Kijev]] térségébe. Volt sírásó és kocsis is. [[1943]]. [[október 30.|október 30-án]] a kegyetlen bánásmódjáról hírhedt nagykátai munkaszolgálatos századhoz került. Itt ugyan sikerült életben maradnia, mert [[Csatay Lajos]] honvédelmi miniszter személyes közbenjárására csakhamar izgatás és rémhírterjesztés vádjával letartóztattatta és elítéltette. Négy hónapot kapott, amit a budapesti [[Margit körút]]i börtönben kellett letöltenie. 1944 januárjában szabadult. [[Margarethe hadművelet|Magyarország német megszállása]] után feleségével a [[nagyvárad]]i gettóban kerestek menedéket. [[1944]] júliusában a [[Kasztner Rezső#A Kasztner-vonat|Kasztner-vonat]]tal [[Bergen-Belsen]]be, majd [[Svájc]]ba került. Ezalatt felesége egész családját megölték az előző házasságából származó lányával együtt.
A [[második világháború]] befejezése után, [[1945]] júliusában már betegen tért haza [[Magyarország]]ra. Augusztusban a frissen alakult [[Magyar Radikális Párt]]nak előbb tagja lett, majd harcias, agresszív fellépésével kiharcolta magának a párt napilapjának, a „''Haladás''”-nak a főszerkesztői posztját, amit aztán saját stílusára formált. Írói ismertségével egyfelől használt a pártnak, másfelől azonban izgága, gyűlölködő természetével, össze-vissza vagdalkozásaival, gyakorta bántó, durva megfogalmazásaival ártott is annak.<ref>[http://www.magyarszemle.hu/szamok/2001/2/szellem_es_erkolcs Borbándi Gyula: Szellem és erkölcs] ([[Magyar Szemle]] online, 2001. április)</ref> Az 1945-ös helyhatósági választásokon bekerült a fővárosi törvényhatósági bizottságba, az [[1945-ös választások|1945-ös országgyűlési választások]]on azonban pártjával együtt csúnyán leszerepelt. [[1945]]. [[
[[1946]]-ban megírta utolsó regényét, a „Kilenc koffer”-t, melyben a nagyváradi gettó életét írta le saját életén keresztül, [[1947]]-ben pedig a ''Nemzeti Drogéria'' című színművét. Ekkoriban már folyamatosan betegeskedett, [[1947]]-es írásainak, cikkeinek, műveinek többsége már a szanatóriumban íródott, ahol kezelték.
Az [[1947]]-es, később [[kékcédulás választások]] néven elhíresült országgyűlési választásokon a [[Magyar Radikális Párt]] országgyűlési képviselője lett (pártlistáról szerezve mandátumot). A választások előtt pártjába belépett [[Peyer Károly]] és (szociáldemokrata) köre a választási sikert nagyrészt magának tulajdonítva az összesen hat szerzett mandátumból ötöt követelt magának, egyedül a hatodikat nem vitatta, amit így Zsolt kapott. A követelésből kipattant vita során szólalt fel először a törvényhozásban, ahol saját párttársát, [[Peyer Károly]]t bírálta a tőle megszokott harcias, személyeskedő stílusban. A vita Peyer emigrálásával megoldódott, a helyeket a "régi" MRP-sek kapták meg.
41. sor:
[[1948]]-ban pártja egyedüli elnöke lett. Ekkoriban léptek a [[Polgári Demokrata Párt]]tal „Polgári Radikális Pártszövetség” néven (politikai önállóságuk fenntartása mellett) választási egységbe. [[1948]] őszén újra megbetegedett, [[Svájc]]ba utazott gyógykezelésre. Szocialista világnézete miatt Zsolt pártját, majd a pártszövetséget is a [[Magyar Kommunista Párt]] elvi támogatójává tette, [[1949]]. [[február 2.|február 2-án]] pedig önként olvasztotta be a [[Magyar Függetlenségi Népfront]]ba.
Az [[1949-es választás]] (amin már csak a Népfront listájára lehetett szavazni) után pár nappal, február 6-án halt meg, a [[
== Főbb művei ==
70. sor:
== További információk ==
* [http://www.hunlit.hu/zsoltbela a Magyar Könyv Alapítvány többnyelvű adatbázisa]
* [http://www.hokkento.szeged.hu/0403/kukkolo/drogeria.htm „Nemzeti drogéria”, [[Szeged]]i Nemzeti Színház]
* [http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/zsoltb.htm Magyar Elektronikus Könyvtár]
79. sor:
* [http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/almanach_1947-49/1947_ngy_a_t472.htm Életrajza] az 1947-1949-es országgyűlés almanachjában, Budapest, 2005
==
* [[Magyar szabadkőművesek listája]]
| |||