„Han Vu-ti kínai császár” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
}}
 
'''Han {{kínai|Wudi| Han Vu-ti}}''' ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 漢武帝, [[egyszerűsített kínai írás|egyszerűsített kínai]]: 汉武帝, [[pinjin]]: Hàn Wǔ Dì, [[i. e. 156]]<ref>néhol [[augusztus 27.]] szerepel születési dátumaként</ref> – [[i. e. 87]]. [[március 29.]]), személynevén {{kínai|Liú Chè|Liu Csö}} (劉徹) a [[Han-dinasztia]] hetedik uralkodója. Leginkább a nyugat felé terjeszkedésről és az általa megszervezett erős [[Konfucianizmus|konfucionistakonfuciánus]] államról emlékeznek rá. Dinasztiája legnagyobb és a kínai történelem egyik legnagyobb császárának tartják. Kormányzása alatt a han kori Kína a világ egyik legnagyobb hatalmú országává vált.<ref>[[Bo Yang]] kommentárja a [[Zizhi Tongjian]], vol. 7 mai kiadásában és Zhao Yi (趙翼) kommentárja ugyanott.</ref>
 
Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai [[Kirgizisztán]]ig, északkeleten [[Észak-Korea|Észak-Koreáig]], délen Észak-[[Vietnam]]ig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád [[hsziungnu]]kat, és [[i. e. 139]]-ben elküldte követét, {{kínai|[[Csang Csien|Zhāng Qiān]]|[[Csang Csien]]}}t, hogy szövetséget kössön a mai [[Üzbegisztán]] területén élő [[yuezhi]] néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a [[konfucianizmus]]ra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. Vu 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő {{kínai|[[Kang-hszi|Kangxi]]|[[Kang-hszi]]}}ig.