„Szalatnai Rezső” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox |
→Élete: kis bőv. |
||
29. sor:
Kényszerűségből 1948-ban Magyarországra települt át. Itt először a [[Kelet-európai Tudományos Intézet]] tanára volt, majd 1950-től nyugdíjazásáig, az [[Egyetemi Könyvtár]] tájékoztatási osztályán dolgozott.
[[A Mi Lapunk]]ban kezdett publikálni és nagy hatása volt a [[Sarló]] baloldali irányultságára. Később is elsősorban baloldali lapokban ([[A Reggel]], [[Magyar Újság]], [[Magyar Figyelő]], [[Új Szó]], [[Csehszlovákiai Népszava]]), de polgári jellegű irodalmi és elméleti szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban ([[Független Szemle (folyóirat, 1933-1935)|Független Szemle]], [[Magyar Írás]], [[Nyugat]], [[Századok]]) közölte írásait.
Számos írásában népszerűsítette a cseh és a szlovák irodalom eredményeit, illetve a magyar irodalommal való kapcsolatukat. Portréban mutatta be például [[Alois Jirásek]]et (1954) és [[Vitĕzslav Nezval]]t (1957). Élete végéig szoros kapcsolatot ápolt a szlovákiai magyar irodalommal. Irodalomtörténeti kutatásokat folytatott és rendszeresen szerepelt publicisztikai írásaival a napi sajtóban is. A személyi kultusz idején nem publikálhatott. 1964-ben ő írta meg az első magyar nyelvű cseh irodalomtörténetet. Több írása megjelent csehül és szlovákul is.
| |||