„Téglalap” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(Visszavontam az utolsó  változtatást (91.104.241.92), visszaállítva Tudor987 szerkesztésére)
 
* Az ''oblongum'' elnevezés a [[görög nyelv|görög]] ετερομηκες ''(„eltérő hosszúságok”)'' szóból ered, ami [[Euklidész]] ''Elemek'' című művében szerepel.
 
== Tulajdonságok ==
* Konvex
:* Szemben fekvő oldalai párhuzamosak és egyenlő hosszúak
:* Középpontosan szimmetrikus
 
== Mértékelmélet ==
A mértékelmélet elterjedt felépítésében a koordinátatengelyekkel párhuzamos élű téglalapok fontos szerephez jutnak, ugyanis az ő mértéküket (területüket) definiálják először, és csak aztán terjesztik ki a fogalmat más síkidomokra.
 
== Parkettázások ==
A sík többféleképpen is parkettázható téglalapokkal:
|[[Fájl:Herringbone bond.svg|150px]]<br />Halszálkaminta
|}
 
== Felosztása ==
Ha a téglalapot felosztják, rendszerint négyzetekre, [[háromszög]]ekre vagy kisebb téglalapokra osztják fel. Ezen kívül még foglalkoztak egybevágó [[polinomino|polinominókkal]] is.
A téglalap oldalai akkor és csak akkor összemérhetők, ha felosztható véges sok nem egybevágó négyzetre.<ref>{{cite journal|author=R. Sprague|title=Ũber die Zerlegung von Rechtecken in lauter verschiedene Quadrate|journal=[[Crelle's Journal|J. fũr die reine und angewandte Mathematik]]|volume=182|year=1940|pages=60–64}}</ref><ref name="BSST">{{cite journal|author=R.L. Brooks, C.A.B. Smith, A.H. Stone and W.T. Tutte|year=1940|title=The dissection of rectangles into squares|journal=[[Duke Mathematical Journal|Duke Math. J.]]|volume=7|issue=1|pages=312–340
|doi=10.1215/S0012-7094-40-00718-9|url=http://projecteuclid.org/euclid.dmj/1077492259}}</ref> Ez ekvivalens azzal is, hogy a darabok különböző méretű egyenlő szárú háromszögek.
 
== Források ==
{{források}}