„Cirkumpacifikus-hegységrendszer” változatai közötti eltérés

Forrásolás sablon le
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(Forrás hiányzik)
(Forrásolás sablon le)
[[Fájl:Pacific Ring of Fire.svg|jobb|300px|bélyeg|A Pacifikus-hegységrendszer vonulatai]]
{{nincs forrás}}
A '''A Pacifikus-hegységrendszer''' vagy geológiai szakkifejezéssel a '''Cirkumpacifikus-hegységrendszer''' a [[Föld]] egyik legnagyobb hegységrendszere. Észak-déli irányban húzódikkiterjedésű [[Ázsiahegység]]rendszere, keletiamelynek éshatalmas, [[Észak-Amerikaóceáni árok|Észak-mélytengeri árkokkal]] ésövezett, [[Dél-Amerika]]mintegy nyugati30 részén.ezer Ekilométer hegységrendszerhosszan leghosszabbészak–déli hegységeirányba Dél-Amerikábanhúzódó azláncai a [[AndokCsendes-óceán]] medencéjét, a FöldPacifikumot leghosszabbveszik gyűrthegységekörül.
 
Tagjai főleg az újidőben keletkeztek, ezért mai magasságuk körülbelül a keletkezési magasságuknak felel meg, helyenként még ma is emelkednek. Főleg a [[Jég]] formálta felszínüket. Párhuzamos hegyláncokat alkotnak, jellemzőek rájuk a redők (gyűrődések nyomai, gyűrthegységek), meredek lejtők, éles (hegy)gerincek, mély völgyek.
[[Geológia]]i megközelítésben a [[Pacifikus-lemez]] peremhegységrendszere, amelyre jellemző az aktív [[vulkán]]i tevékenység és a [[magmás kőzetek|vulkáni kőzetek]] tömeges jelenléte, valamint a gyakori [[földrengés]]ek. Noha a hegységrendszerben a [[paleozoikum|földtörténeti ókorban]], illetve [[mezozoikum|középkorban]] keletkezett [[kőzet]]tömegek is találhatóak, nagy részük a [[jura (időszak)|jura]] időszaktól a napjainkig zajló felgyűrődés eredményeként jött létre. Az uralkodó magmás kőzetek a Pacifikus-lemez [[litoszféra]]lemezeinek [[szubdukció]]ja során alakultak ki.
Ásványkincseket is tartalmaznak, főleg nemes- és színesfémeket.
 
Főbb nyugati vonulatai [[Kelet-Ázsia|Kelet-Ázsiában]] és [[Óceánia|Óceániában]] csupán szigetíveket képeznek, miután a Pacifikus-lemez itt óceáni lemezek alá bukik. A hegységrendszer e vonulatának tagjai északon [[Kamcsatka]] és a [[Kuril-szigetek]], attól dél felé haladva a [[japán szigetvilág]], a [[Rjúkjú-szigetek]], a [[Fülöp-szigetek]], valamint [[Melanézia]] szárazulatai [[Új-Guinea|Új-Guineától]] [[Új-Zéland]]ig. A hegységrendszer keleti pereme az amerikai kontinentális lemezek alá bukik, így a magmás kőzetek ezeket áttörve szárazföldi hegyvonulatokat, mély [[völgy]]ekkel tagolt [[gyűrthegység]]eket alakítottak ki, melyekre jellemzők a meredek lejtők és éles hegygerincek. Északról dél felé az [[Aleut-szigetek]], az [[Észak-Amerika|Észak-]] és [[Közép-Amerika|Közép-]] és [[Dél-Amerika]] nyugati peremén végighúzódó [[Kordillerák]] – egyben a Föld leghosszabb gyűrt hegysége – alkotja ezt a vonulatot, egyben a kontinentális lemezek szegélyét. A Pacifikus-hegységrendszer legmagasabb pontjai az amerikai kontinensen emelkednek: [[McKinley-csúcs]] (Észak-Amerika, 6168 m), a [[Citlaltépetl]] (Közép-Amerika, 5747 m) és az [[Aconcagua]] (Dél-Amerika, 6962 m).
 
== Források ==
*{{MNL|5|446}}
*{{MNL|14|400}}
 
==Vonulatai==
===Észak-Amerikában===
Észak-Amerikában a [[Kordillerák]] part menti ívét fiatal [[Hegység|hegységek]] alkotják. A belső láncokat alkotó [[Sziklás-hegység|Sziklás-hegységben]] azonban a pacifikus mozgások [[óidő|óidei]] rögöket emeltek magasba.
===Dél-Amerikában===
Dél-Amerikában az Andok, a Föld leghosszabb gyűrthegysége alkotja. Az Andokban erős a vulkáni tevékenység és gyakori a földrengés.
===Ázsiában===
Ázsiában a [[Kamcsatka-félsziget]], a [[Kuril-szigetek]], valamint a [[Japán szigetvilág|Japán-szigetek]] hegységei alkotják.
{{csonk-föld}}
{{DEFAULTSORT:Pacifikushegysegrendszer}}
[[Kategória:Hegyek, hegységek]]
[[Kategória:Amerika hegyei, hegységei]]
[[Kategória:Ázsia hegyei, hegységei]]
[[Kategória:Ausztrália és Óceánia hegyei, hegységei]]