„Könyvégetés és a tudósok eltemettetése” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
7. sor:
Az égalatti, vagyis Kína már hosszú évszázadok óta áhított egységet i. e. 221-ben a {{kínai|Qin|Csin}} fejedelemség uralkodójának, Cseng fejedelemnek sikerült megteremtenie, aki felvette az Első Felséges Uralkodó, vagyis a [[Csin Si Huang-ti|{{kínai|Shi Huangdi|Si Huang-ti}}]] nevet és címet, lefektette az egységes birodalom alapjait. Állami ideológiául, a [[legizmus]]t vagyis a törvénykezést tette. A legizmus a [[konfucianizmus]]sal szemben, amely az uralkodóval és az alattvalókkal szemben támasztott erkölcsnemesítő tanításokat hirdette, egyedül a szigorú és világos törvényekben, a helyesen kiválogatott hivatalnokapparátus használatában, valamint a jutalmazások és büntetések józan rendszerében látta a kormányzás egyetlen üdvözítő módját. {{kínai|Shi Huangdi|Si Huang-ti}} számos, a következő dinasztiák által is átvett reformjai, intézkedése mellett azonban birodalma megszilárdításának érdekében voltak olyan rendeletei is, amelyek a mai napig vitatottá teszik személyének megítélését. A zsarnok jelzőt alighanem a könyvekkel és a konfuciánus tudósokkal való kapcsolata miatt érdemelte ki. A birodalma stabilitását és saját hatalmát fenyegető patriarchális hatalom felszámolását erőszakkal vitte véghez. Nem is tehetett másként, hiszen a hagyományokat őrző konfuciánus tanítások homlokegyenest ellenkezők voltak az ő elképzelésével, a konfucianizmus hívei pedig szembeszegültek az új rendszerrel.{{refhely|Tokaji 2013|31. o.}}
A kínai hagyomány a könyvégetést és a tudósok eltemettetésére általában együtt hivatkozik, de az esemény első forrása, ''[[A történetíró feljegyzései]]'' szerint a két esemény között nem volt szorosabb összefüggés, nem egy időben és nem azonos okok miatt történt. Az
== A könyvégetés ==
| |||