„Szabó Ernő (színművész)” változatai közötti eltérés

1921 és 1935 között vándortársulatokban lépett fel. 1935 és 1937 között a Pécsi Nemzeti Színház tagjaként működött. 1937 és 1939 közt [[Horváth Árpád (színházigazgató)|Horváth Árpád]] debreceni társulatának tagja, és a színház rendezője. 1939 és 1940 közt [[Erdélyi Mihály (színművész)|Erdélyi Mihály]] budapesti társulatának tagja, közben fellépett a Royal Revü Varietében is.
 
1940-től Nagyváradon játszott. [[Erdély]] visszacsatolásakor ott maradt, majd majd megkapta a [[Románia|román]] [[állampolgár]]ságot. 1946-ban a [[marosvásárhely]]i [[Székely Színház]] egyik alapító tagja lett. 1946-1955 között a marosvásárhelyi Székely Színház vezető művésze, és későbbiekben rendezője is. Ezen időszakban ő rendezte a bemutatott darabok nagy részét [[Tompa Miklós]]sal, [[Kovács György (színművész)|Kovács Györggyel]], [[Delly Ferenc]]cel. Ez az un. "nagy rendezői négyes" állami kitüntetésben is részesült, és maga Szabó Ernő Érdemes Művész kitüntetést kapott. Idővel a Színművészeti Intézet tanárává nevezték ki Marosvásárhelyt.
 
15 esztendőnyi távollét után, 1955-ben hazatért. Magyar állampolgárságért folyamodott, majd 1956 tavaszán és nyarán forgatni kezdett. Első két filmje, mindjárt meghatározó jelentőségű. A ''[[Tanár úr kérem]]''-ben, még egy antikváriust alakít, de a [[Fábry Zoltán]] rendezte ''[[Hannibál tanár úr]]'' című filmben, Nyúl Béla alakítása a magyar filmtörténet kimagasló alkotásává tette a filmet, Szabó Ernő megrendítő és szívszorító játékával.
Névtelen felhasználó