„I. Honoriusz pápa” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bot: 49 interwiki link migrálva a Wikidata d:q170502 adatába)
=== A kezdetek: Örményország ===
 
Mi is volt ez a fricska? A monofizita és a katolikus (azaz igaz hitű) álláspont legsarkallatosabblegsarkalatosabb vitapontja [[Jézus]] emberi és isteni megtestesülése és ezek akaratának megjelenése volt. A katolikusok szerint [[Jézus|Jézus Krisztus]] két természetből tevődik össze, az emberi és isteni természetből. Azonban a két eltérő természet egy testben lakozik. [[Isten]] tehát nem különbözik Jézustól, az embertől, aki szenvedett és megfeszíttetett. A monofiziták azonban tagadták Jézus emberi voltát, és szerintük az Isten és az Ige (az Ige itt valójában Krisztusra utal, hiszen az Isten általa hirdette igéjét a földön) megfoghatatlan személye egyesült a testtel. Ez egyben azt is jelentette, hogy az emberek bűneit egy olyan lény váltotta meg, amely nem is közülük való. Ez alapjaiban rengette volna meg a katolikus egyházat.
 
Mégis [[622]]-ben [[Örményország]]ban, több száz évvel a vita elülte után Hérakleiosz császár a monofiziták elleni beszédében elejtette azt a bizonyos fricskát. Az uralkodó a Megtestesült Igét egyérvényűnek nevezte, és ezzel a kifejezéssel megnyerte az ország monofizita lakóinak támogatását. A császár abba nem gondolt bele, hogy szavai értelmezhetők úgy is, hogy azzal elismerte Krisztus isteni lényét, mivel egyérvényűnek nevezte a két természetet. A beszédet olvasta egy Kürosz nevű keleti püspök, aki a császár szavaiban [[eretnek]]séget vélt felfedezni. Panaszával [[Sergius]]hoz, [[Konstantinápoly]] [[pátriárka|pátriárkájához]] fordult. A pátriárka nem merte firtatni a császár hitét, így azt felelte Kürosznak, hogy ő nem akar ebben a kérdésben állást foglalni, de az bizonyos, hogy elődje, [[Mennas]] pátriárka már használta az egyérvényűséget [[Vigiliusz pápa|Vigiliusz pápának]] írt levelében. [[630]]-ban Kürosz [[Alexandria]] pátriárkája lett.
 
===Monotheletizmus===
Az egyérvényűség kifejezés nemcsak a katolikus teológusoknak okozott sok fejtörést, kényes értelmezése miatt a monofiziták sem támogatták egységesen. Így alakult ki a [[monotheletizmus]] tana, amely Krisztus egyetlen és egységes akaratát hirdette. A monotheletisták elfogadták az egyérvényűséget, és csatlakoztak a katolikus egyházhoz. A monofiziták megtartották nézőpontjaikat, és nem egyesültek az egyházzal.
 
===Honoriusz válaszol===
 
===Az Ecthesis===
Konstantinápolyba csak [[638]]-ban érkezett meg Honoriusz válasza, amelyet Sergius elfogadott, és Hérakleiosz császár megbízásából megírta az Ecthesis című művét. Az Ecthesis tulajdonképpen értelmezés volt, amelyet a császár adott ki. Ebben Hérakleiosz Honorius levele alapján elismeri és birodalmában törvénnyé emeli az Úr egy akaratának létét, és eltörli az egyérvényű illetve kétérvényű kifejezéseket. Még ugyanazon év decemberében Sergius zsinatot hívott össze Konstantinápolyban, ahol az Apostoli Szentszékkel egyetértésben elfogadták az Ecthesist. Nem sokkal ezután Sergius meghalt.
 
==Halál és kiátkozás==
 
==Művei==
*{{cite web | title = Documenta Catholica Omnia | publisher = | url = http://www.documentacatholicaomnia.eu/01_01_0625-0638-_Honorius_I.html | language = latin | accessdate = 2011-12-06}}
 
==Források==