„Heliogabalus római császár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
23. sor:
| nyughelye =
|}}
'''Imperator Caesar Marcus Aurelius Antoninus Augustus''', született '''Varius Avitus''', utókori ragadványnevén '''Heliogabalus''' ([[Róma]], [[204]](?) – Róma, [[222]]. [[március 11.]]) római császár 218 és 222 között. Apja a szíriai származású Sextus Varius Marcellus, akit lovagrendi kiemelkedő tevékenységéért szenátorrá választottak. Anyja Julia Soaemias Bassianus, aki rokonságban állt [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]] öngyilkosságot elkövető feleségével Julia Domnával.
== Ifjúsága ==
32. sor:
== A győzelem kivívása ==
Már az első napokban sokan csatlakoztak az újonnan trónra emelt császárhoz az egyre népszerűtlenebbé váló [[Macrinus]] csapataiból. Julia Maesa utasítására, a kíséretében lévő ''Gannys'' nevű eunuch megszervezte a Macrinus ellen induló hadsereget, és június 8-án [[Antiochia|Antiokheia]] közelében döntő győzelmet arattak, megerősítve ezzel
== Uralkodása ==
Trónra emelése után [[Bithünia]] provinciába utazott, és a telet [[Nikomédia]] városában töltötte kíséretével. A helyi lakosok között a császár keleties vallási szertartásai félelmet keltettek, tüntetések és zavargások következtek be, melyekben megölték hadvezérét, az eunuch Gammyst. A császári család [[Róma]] felé utazott. 218 őszén érték el a várost.
A városba érkezés után a szíriai kíséret sok tagja számos szenátor szerint elfogadhatatlanul magas pozícióba került. A korábbi légióparancsnok Comazon és Julia Maesa közösen irányította az igazgatást, és ezzel gyakorlatilag a teljes birodalmat, ami nehézségekkel járt, mert az ifjú császár egyre jobban igyekezett függetlenné válni. Tanácsadóit aggasztotta, hogy személyes, vallási és állami ügyekben, valamint szexuális hajlamának kielégítésében is egyre nagyobb önállóságra törekedett. A rómaiak számára nem volt szokatlan a [[homoszexualitás]], de
== Házasságai ==
Az erős és túlzó szeszélyek arra ösztönözték Julia Maesát és tanácsadóit, hogy az ifjú császárt megházasítsák. Sorban mutatták be törvényes menyasszonynak a legelőkelőbb római arisztokrata családok leányait. Egyes kortársak szerint
== Vallási szerepe ==
[[Fájl:Elagabalus Aureus Sol Invictus.png|jobb|300px|bélyegkép|A napistennek szentelt pénz]]
[[Lucius Septimius Severus római császár|Septimius Severus]] uralkodása óta a napkultusz széles körben elfogadottá vált, és növekvő szerepet kapott, de '''Elagabulus''' vallási ténykedése aggodalmat váltott ki. Sietségében – a hagyományokat figyelmen kívül hagyva – egy , a rómaiak számára különös keleti alapokra épülő napkultuszt akart a római teológiába foglalni. Róma vallási középpontjába a ''Napkirályt'' állította, és rangban [[Iuppiter|Jupiter]] fölé helyezte. A Vesta-szűz Severával kötött házasságával a két vallás szövetségét akarta kifejezni, és ugyanezért Minerva római istennőt El-Gabal istenhez „adta feleségül”. Az emaszai napisten fallikus (meteoritból származó) szimbóluma számára hatalmas templomot emeltetett a római Palatiumon, melynek maradványai ma is megtalálhatók. A napkultusz erőltetése nyomán vált általánosan használttá korábban felvett neve, az '''
==
[[Fájl:Julia Maesa (sister of Iulia Domna) (Roman coin).jpg|bélyegkép|balra|Julia Maesa római pénzérmén az [[Aquincumi Múzeum]]ban]]
[[Fájl:Julia Soaemias (mother of Elagabalus) (Roman coin).jpg|bélyegkép|Julia Soaemias,
Julia Maesa egyre nagyobb aggodalommal figyelte kicsapongásait és vallási tevékenységének túlzásait. Elhatározta, hogy megszabadul a császártól és annak anyjától is, aki erőteljesen bátorította a császár napimádatát, és mert mindketten veszélyeztették hatalmának gyakorlását. Maesa második lányára támaszkodott, akinek volt egy 13 éves fia Alexianus. Julia Maesa és lánya Avita Mamaea (a fiú anyja) rávette a császárt Alexianus kinevezésére ''Caesar'' rangra, azzal az indokkal, hogy így
== Jegyzetek ==
|