„Heliogabalus római császár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
23. sor:
| nyughelye =
|}}
'''Imperator Caesar Marcus Aurelius Antoninus Augustus''', született '''Varius Avitus''', utókori ragadványnevén '''Heliogabalus''' ([[Róma]], [[204]](?) – Róma, [[222]]. [[március 11.]]) római császár 218 és 222 között. Apja a szíriai származású Sextus Varius Marcellus, akit lovagrendi kiemelkedő tevékenységéért szenátorrá választottak. Anyja Julia Soaemias Bassianus, aki rokonságban állt [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]] öngyilkosságot elkövető feleségével Julia Domnával. ElagabalustHeliogabalust Julia Maesa, az öngyilkos császárné nővére, Julius Aventus [[consul]] özvegye, államcsíny útján juttatta trónra. Kortársai a ''[[Historia Augusta]]'' szerint gyakran ''Antonius Heliogabalus'' néven nevezték, ezzel is utalva napkultuszára.
 
== Ifjúsága ==
32. sor:
 
== A győzelem kivívása ==
Már az első napokban sokan csatlakoztak az újonnan trónra emelt császárhoz az egyre népszerűtlenebbé váló [[Macrinus]] csapataiból. Julia Maesa utasítására, a kíséretében lévő ''Gannys'' nevű eunuch megszervezte a Macrinus ellen induló hadsereget, és június 8-án [[Antiochia|Antiokheia]] közelében döntő győzelmet arattak, megerősítve ezzel ElagabalusHeliogabalus hatalmát, aki ettől az időponttól számította uralkodásának kezdetét. Az álruhában menekülő Macrinust elfogták és kivégezték. ElagabalusHeliogabalus tanácsadóinak véleményét elfogadva, nem várta meg a szenátus megerősítését, és felvette a császári címet. A szenátus megnyerésére békülékeny intézkedéseket hozott, ezért a szenátorok beletörődtek császári cím felvételébe, és elfogadták, hogy Caracalla fiává nyilvánítsa magát, továbbá istenné avatták. Pénzt bocsátottak ki az új isten tiszteletére (DIVO ANTONINO MAGNO) felirattal, s istenné avatták Julia Domnát is. Az új császár és két Augustája (Julia Maesa és Julia Soaemias) a szenátus hozzájárulásával magához ragadta az állam feletti ellenőrzést.
 
== Uralkodása ==
Trónra emelése után [[Bithünia]] provinciába utazott, és a telet [[Nikomédia]] városában töltötte kíséretével. A helyi lakosok között a császár keleties vallási szertartásai félelmet keltettek, tüntetések és zavargások következtek be, melyekben megölték hadvezérét, az eunuch Gammyst. A császári család [[Róma]] felé utazott. 218 őszén érték el a várost.
A városba érkezés után a szíriai kíséret sok tagja számos szenátor szerint elfogadhatatlanul magas pozícióba került. A korábbi légióparancsnok Comazon és Julia Maesa közösen irányította az igazgatást, és ezzel gyakorlatilag a teljes birodalmat, ami nehézségekkel járt, mert az ifjú császár egyre jobban igyekezett függetlenné válni. Tanácsadóit aggasztotta, hogy személyes, vallási és állami ügyekben, valamint szexuális hajlamának kielégítésében is egyre nagyobb önállóságra törekedett. A rómaiak számára nem volt szokatlan a [[homoszexualitás]], de ElagabalusHeliogabalus nyílt viselkedése, hivalkodó magatartása és túlzásai visszatetszést keltetettek. A hiteles forrásnak elfogadott ''Historia Augusta'' bőséges leirásokban ecseteli a kicsapongásokat.
 
== Házasságai ==
Az erős és túlzó szeszélyek arra ösztönözték Julia Maesát és tanácsadóit, hogy az ifjú császárt megházasítsák. Sorban mutatták be törvényes menyasszonynak a legelőkelőbb római arisztokrata családok leányait. Egyes kortársak szerint ElagabalusHeliogabalus rövid időn belül egymásután ötször kötött házasságot és vált el. Feleségei közül hárman pénzérmeken is szerepeltek, és mindegyik megkapta az ''Augusta'' címet az azzal járó kitüntetésekkel és kiváltságokkal. A rómaiak megbotránkoztak azon, hogy második felesége, Aquilia Severa az érinthetetlen ''Vesta-szüzek'' közül lett kiemelve. A császárnék személyének gyakori változása sem tudta feledtetni, hogy az ifjú császár érdeklődése teljesen a férfiak felé fordult.
 
== Vallási szerepe ==
[[Fájl:Elagabalus Aureus Sol Invictus.png|jobb|300px|bélyegkép|A napistennek szentelt pénz]]
[[Lucius Septimius Severus római császár|Septimius Severus]] uralkodása óta a napkultusz széles körben elfogadottá vált, és növekvő szerepet kapott, de '''Elagabulus''' vallási ténykedése aggodalmat váltott ki. Sietségében – a hagyományokat figyelmen kívül hagyva – egy , a rómaiak számára különös keleti alapokra épülő napkultuszt akart a római teológiába foglalni. Róma vallási középpontjába a ''Napkirályt'' állította, és rangban [[Iuppiter|Jupiter]] fölé helyezte. A Vesta-szűz Severával kötött házasságával a két vallás szövetségét akarta kifejezni, és ugyanezért Minerva római istennőt El-Gabal istenhez „adta feleségül”. Az emaszai napisten fallikus (meteoritból származó) szimbóluma számára hatalmas templomot emeltetett a római Palatiumon, melynek maradványai ma is megtalálhatók. A napkultusz erőltetése nyomán vált általánosan használttá korábban felvett neve, az '''ElagabalusHeliogabalus''', mert keleti szokás szerint a papot azonosította az istenséggel. Pappá szentelésének megerősítéséül saját magát metélte körül, és arra kényszerítette barátait is, hogy vessék alá magukat a szertartásnak. Sok új szertartási elemet vezetett be a napisten imádatára, nagyrészt a szíriai szokásokat átvéve (és szíriai személyzetet alkalmazva a szertartásoknál), de azoknál nagyobb pompát alakított ki és alkalmazott.
 
== ElagabalusHeliogabalus uralmának vége ==
[[Fájl:Julia Maesa (sister of Iulia Domna) (Roman coin).jpg|bélyegkép|balra|Julia Maesa római pénzérmén az [[Aquincumi Múzeum]]ban]]
[[Fájl:Julia Soaemias (mother of Elagabalus) (Roman coin).jpg|bélyegkép|Julia Soaemias, ElagabalusHeliogabalus anyja]]
Julia Maesa egyre nagyobb aggodalommal figyelte kicsapongásait és vallási tevékenységének túlzásait. Elhatározta, hogy megszabadul a császártól és annak anyjától is, aki erőteljesen bátorította a császár napimádatát, és mert mindketten veszélyeztették hatalmának gyakorlását. Maesa második lányára támaszkodott, akinek volt egy 13 éves fia Alexianus. Julia Maesa és lánya Avita Mamaea (a fiú anyja) rávette a császárt Alexianus kinevezésére ''Caesar'' rangra, azzal az indokkal, hogy így ElagabalusHeliogabalus többet és alaposabban tud foglalkozni a vallással. A császár beleegyezett és Alexianust Caesarrá választották Alexander néven. ElagabalusHeliogabalus rövid időn belül megváltoztatta álláspontját és megkísérelte eltávolítani őt. Maesa és lánya mozgósította a testőri gárdát, és cselekvésre bírták azt. [[222]]. [[március 11.|március 11-én]] a praetorianus gárda táborában a császárt és anyját megölték, akik egy latrinában próbáltak elrejtőzni. Ezután holttestüket végigvonszolták az utcákon, majd behajították egy szennycsatornába. Végső nyughelye a Tiberis feneke lett, ahová jókora kővel a nyakában dobták be. ElagabalusHeliogabalus hívei közül többet megöltek, és a napisten szimbólumát visszaszállították a szíriai Emaszába.
 
== Jegyzetek ==