„Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
<!--[[Fájl:Nikolay Ivanovich Lobachevsky.jpeg|bélyegkép|jobbra|200px|Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij]]-->
<!--
[[Fájl:Nikolay Ivanovich Lobachevsky.jpeg|bélyegkép|jobbra|200px|Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij]]
-->
[[Fájl:Lobachevsky 03 crop.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|<center>Lobacsevszkij és aláírása<center>]]
'''Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij''' (Николaй Ивaнович Лобачeвский)
9 ⟶ 7 sor:
 
Különböző források ellentmondó adatokat közölnek születési idejéről:
V. F. Kagan<ref>A Geometriai vizsgálatok… 1945-ös kiadásának kommentátora.</ref> a forrás megnevezése nélkül közli az ortodox naptár szerinti [[1793]]. [[október 22.]] (nov. 3.) adatot (amit A Pallas nagy lexikona is átvesz), valamint a [[Nyizsnyij Novgorod]]-i <ref>A város neve 1932-90 között Gorkij volt.</ref> Alekszejevszkaja-templom anyakönyvének bejegyzését, amely szerint 1792. november 20–án született (vagy keresztelték). Ezt a dátumot egyes források a [[Gergely-naptár]] szerinti december 1-jére, mások december 2-ára teszik.
 
1800-ban megözvegyült anyjával és két fivérével Nyizsnyij Novgorodból [[Kazán (település)|Kazány]]ba költözött és ott kezdte gimnáziumi tanulmányait 1802-ben. Tehetségét felismervén 1807-ben áttették az egyetem [[matematika]]–[[fizika]] szakos hallgatói közé, majd 1811-ben megkapta a magiszter címet, s az egyetemen maradt. 1814-ben kinevezték oktatónak, majd 1827-ben az egyetem rektora lett, végül 1846-tól a kazányi tankerület helyettes felügyelőjeként dolgozott. 1832-ben feleségül vette Varvara Alekszejevna Moiszejevát. Házasságukból hét gyermek született. 1855-ben egészségi állapotának megromlása miatt nyugdíjazták és 1856. [[Február 12.|február 12]]-én (február 24-én) Kazányban meghalt.
15 ⟶ 13 sor:
== Munkássága ==
 
A magiszteri kinevezéssel járó oktatói feladata változatos volt: előadott matematikát, fizikát, csillagászatot, s hosszú ideig gondozta az egyetem könyvtárát. Nyomdakész kéziratban volt 1819-ben egy tankönyvnek szánt munkája ''A geometria alapjai'' <ref>Ma inkább a ''Bevezetés'' címet kapná. A geometria, a matematika stb. ''alapjai'' megjelölés legtöbbször a terület tudományos, főként axiomatikus megalapozását célzó tanulmányokat illeti.</ref> címmel, ami a biográfusok véleménye szerint az 1823-ban benyújtott ''Geometria'' című tankönyv korábbi változata. Az államköltségen való kiadásra való alkalmasságát elbíráló [[Nyikolaj Ivanovics Fussz|Nyikolaj Fussz]] akadémikus lesújtó-kicsinyes elutasítása megakadályozta a könyv megjelenését.<ref>Ugyanarról a Fussz akadémikusról van szó, aki [[Gauss]]nak pétervári állást kínált fel 1801-ben.</ref> Lobacsevszkij a bírálatra nem válaszolt, s a kéziratot sem vette vissza. A sokáig eltűntnek vélt munkára 1898-ban bukkantak rá, s csak további késlekedés után, [[1909]]-ben adta ki a ''Kazanyi Fizikai-Matematikai Társulat''.
<ref>Ugyanarról a Fussz akadémikusról van szó, aki [[Gauss]]nak pétervári állást kínált fel 1801-ben.</ref> Lobacsevszkij a bírálatra nem válaszolt, s a kéziratot sem vette vissza. A sokáig eltűntnek vélt munkára 1898-ban bukkantak rá, s csak további késlekedés után, [[1909]]-ben adta ki a ''Kazanyi Fizikai-Matematikai Társulat''.
 
== A párhuzamossági vizsgálatok ==