Főmenü megnyitása

Módosítások

→‎Magyarországi események: egységes névhasználat
Zsigmond 1402. szeptemberében rövid időre [[Pozsony]]ba visszatérve, csehországi hatalmi törekvéseinek biztosítása céljából örökösödési szerződést kötött [[IV. Albert osztrák herceg]]gel és távolléte esetére Magyarország kormányzójává jelölte ki. Ezen intézkedései miatt a bárók és főpapok [[1402]] végén – [[1403]]. január elején [[Nagyvárad|Váradon]] [[I. László magyar király|Szent László]] sírjánál esküt tettek, hogy Zsigmondot nem tekintik többé királyuknak, hanem a helyére Nápolyi Lászlót ültetik. Az összeesküvést [[Kanizsai János]] esztergomi érsek és Bebek Detre volt nádor vezette, de mögöttük ekkor már az elégedetlenek nagy tábora állott.<ref name="Mályusz:Zsigmond/Az értelmiség"/><ref name="Nápolyi László 2."/>
 
Közben Dalmáciában kiterjedt a szervezkedés, december 27-én a meghódolt dalmát városok ünnepélyes követség útján hívták meg Lászlót Magyarország elfoglalására. Az első fegyveres összecsapásra 1403. február. 4-én [[Bihács]]nál került sor, [[Bebek Imre (vránai perjel)|Bebek Imre vránai perjel]] és Hervoja vajda csapatai győzelmet arattak BessenyeiBesenyő Pál horvát bán csapatai felett – magát a bánt is elfogták. A kiszabadítására érkező [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklós]] [[nádor]] és [[Maróti János (macsói bán)|Maróti János]] macsói bán nem tudott jelentős eredményt elérni. Februárban már egész [[Szlavónia]] fegyverben állott, az 1403 elején táborba szállt pártütő zászlósurak délre tartva [[Hedrehely|Hedrehnél]] március 23-án, [[Szalatnak]]on április 4-én, majd május 24-én [[Pozsega|Pozsegánál]] is tábori gyűléseket tartottak – melyeken az országos adóról, lengyel szövetségről és László mielőbbi megkoronázásáról rendelkeztek.
 
Április végén a pápa nyíltan László mellé állt – országai visszaszerzésére átengedte neki a Nápolyi Királyság papi tizedét.