Főmenü megnyitása

Módosítások

a
clean up AWB
Az ügynökség az Egyesült Államok [[második világháború]]s hírszerzési szolgálatának, az [[Office of Strategic Services]]-nak az utódszervezete. Az OSS-t [[1945]] októberében számolták fel. [[William Joseph Donovan]], az OSS létrehozója ajánlotta [[Franklin D. Roosevelt]] elnöknek, hogy hozzanak létre egy új ügynökséget, amely közvetlenül az elnök hatáskörébe tartozik. Az új ügynökség „nyílt és rejtett módon fog hírszerzési adatokhoz jutni, emellett pedig tanácsot ad a hírszerzés irányának meghatározására, meghatározza az országos hírszerzési célokat és rendszerezi a többi kormányszervezet által elkészített hírszerzési anyagokat.” A katonai hírszerzés, a [[Department of State|külügyminisztérium]] és az [[FBI]] ellenkezése dacára [[Harry S. Truman]] elnök [[1946]] januárjában megalapította a ''Central Intelligence Group''-ot. Az [[1947]]-es hírszerzési törvény, a ''National Security Act of 1947'' létrehozta a CIA-t, valamint a Nemzetbiztonsági Tanácsot (''National Security Council''). A Központi Hírszerző Ügynökség első vezetője [[Roscoe H. Hillenkoetter]] ellentengernagy lett, aki egyben a [[Központi Hírszerzési Igazgató]] címet is megkapta. A CIA első fontos külföldi feladata pedig a kommunisták kiszorítása az akkori olasz koalíciós kormányból, az olaszországi kereszténydemokraták támogatása lett, amit – a politikai nyomás más eszközeivel kombinálva – sikerrel végre is hajtottak.<ref>[http://books.google.com/books?id=Zh1VtsxRlRAC ''American visions of the Netherlands East Indies/Indonesia: US foreign policy and Indonesian nationalism, 1920–1949''], Frances Gouda, Thijs Brocades Zaalberg. Amsterdam University Press, 2002. ISBN 90-5356-479-9, ISBN 978-90-5356-479-0. p. 365</ref>
 
[[1949]]-ben a 81-110-es [[közjog]]i törvény, a ''Central Intelligence Agency Act'' lehetővé tette a CIA számára, hogy titkos pénzügyi eljárásokat és adminisztrációt alkalmazzon, és a szervezet több szempontból is kikerült a szövetségi költségvetésre jellemző korlátok alól. Az ügynökség arra is engedélyt kapott, hogy titokban tartsa a szervezeti felépítését, az alkalmazottait és más fontos paramétereit.
 
A CIA létezésének első évtizedei során az ügynökségnek magán az elnökön kívül más felettese nem volt. Ezt a felügyelet nélküli helyzetet gyakran indokolták azzal, hogy a [[KGB]] világméretű tevékenységének ellensúlyozására csakis egy hasonló jellegű, „gentlemanhoz méltatlan” viselkedésmód alkalmas. [[Allen W. Dulles|Allen Dulles]] igazgatói tevékenysége csak tovább erősítette ezt a függetlenségi érzést és gyakorlatot.
 
Az [[1970-es évek]] évek elejére, nagyjából a [[Watergate-botrány|Watergate]] botrány idejére azonban ez a tendencia megtorpant. Az amerikai politikai élet egyik domináns elemévé vált ugyanis a [[Az Egyesült Államok Kongresszusa|Kongresszus]] abbéli igyekezete, hogy minél nagyobb felügyelettel bírjon a kormány végrehajtó ága felett. A külföldi államfők meggyilkolási kísérletei és a törvényellenes belföldi kémtevékenységekhez hasonló korábbi CIA-akciók felszínre kerülése lehetőséget adott a Kongresszusnak arra, hogy ezt a felügyeletet a hírszerzési tevékenységekre is kiterjessze. Az ügynökség nimbuszát tovább nyirbálta az a tény is, hogy a Watergate-betörésekben volt CIA-ügynökök vettek részt, illetve hogy [[Richard Nixon|Nixon]] elnök a CIA segítségével próbálta az FBI nyomozását megállítani. A Nixont megbuktató hangfelvételek bebizonyították, az elnök arra utasította Haldemant, a Fehér Ház személyzeti főnökét, hogy a CIA-t arról tájékoztassa, a Watergate-vizsgálat megbolygathatja a [[Disznó-öböl]] invázióját körülvevő politikai helyzetet, ezért a CIA-nak „nemzetbiztonsági okokból” rá kell vennie az FBI-t a nyomozás felfüggesztésére.
 
[[James R. Schlesinger]] egy beszámolósorozatot állíttatott össze a CIA korábbi kihágásairól. Az eufemisztikusan csak „családi ékszerek”-nek nevezett beszámolókat az ügynökség titokba tartotta, ám [[Seymour Hersh]], a [[New York Times]] újságírója megszellőztette, hogy a CIA külföldi államfők meggyilkolásában is részt vett, továbbá aktákat nyitott több ezer, a békemozgalomban részt vevő amerikai állampolgárról (lásd [[Operation CHAOS]]). A [[Az Egyesült Államok Kongresszusa|Kongresszus]] egy [[Az Egyesült Államok szenátusa|szenátusi]] és egy [[Az Egyesült Államok képviselőháza|képviselőházi]] bizottságon keresztül is nyitott vizsgálatot. A szenátusi bizottságot a vezetője után Church-bizottságnak, a képviselőházit pedig Pike-bizottságnak nevezték. Mindkét bizottság további, a CIA számára meglehetősen kellemetlen eseményeket tárt fel.
=== Kapcsolata más szervezetekkel ===
[[Fájl:Lockheed SR-71 Blackbird.jpg|thumb|Az amerikai légierő [[SR–71 Blackbird]] gépét a CIA A-12 OXCART repülőgépéből fejlesztették ki]]
A CIA az USA legfőbb hírszerzési ügynöksége. Vélemények szerint a hírszerzési tevékenységéhez igénybe veszi a [[Nemzeti Felderítő Hivatal]] által üzemeltetett [[felderítő műhold]]ak adatait, a [[National Security Agency]] lehallgatásainak eredményeit (amelyek többek között az [[ECHELON]] rendszerből is származhatnak), az amerikai haderők különféle hírszerzési repülőgépeinek adatait, illetve a [[State Department|külügyminisztérium]] és a [[Department of Energy|energetikai minisztérium]] elemzőinek munkáját. Egykor a CIA saját, [[U–2|Lockheed U–2]] és [[SR–71 Blackbird|A–12 OXCART]] gépekből álló kémrepülőgép-flottát is üzemeltetett. A katonai képességekkel is felruházott különleges ügynökök a hagyományos fegyveres erőkkel együtt dolgoztak.
 
A CIA emellett szorosan együttműködik más országok hírszerzési szervezeteivel, többek között a brit [[MI6]]-tal, az izraeli [[Moszad]]dal és az ausztrál Secret Intelligence Service-szel.
|-
| style="border-right:none" data-sort-value="Central Intelligence Agency" | [[Fájl:CIA.svg|30px]]
| style="border-left:none" | [[Központi Hírszerző Ügynökség|Central Intelligence Agency]]
| align="center" |{{0}}1,8
| align="center" |'''11,5{{0|00}}'''
 
A CIA első igazgatója 1946. január 23. és június 10. között töltötte be ezt a posztot. Ismertebb igazgatói közé tartozik [[Walter Bedell Smith]], [[Allen W. Dulles|Allen Dulles]] és a későbbi elnök [[George H. W. Bush]].
 
 
== CIA World Factbook ==
258 841

szerkesztés